Szellemjárta Bartai vasúti megállóhely 2018

Az egykori Bartai vasúti megállóhely
A magyarországi vasútépítés története 1846-ban kezdődött, a vasútvonalak jelentős részét még magántársaságok birtokolták.
A Szolnok- Debrecen közötti 120 km-es szakaszt a Tiszavidéki Vaspálya Társaság építette 1852-től 1857-ig, ezek után át is adták a forgalomnak.

Folyamatosan épültek az őrházak –megállóhelyek, közben szakaszokra osztották fel a vasúti pályát
Vasútvonal építésekor sok gonddal kellett megküzdeni az építőknek, többek között a nyomvonallal.
A tervek szerint Törökszentmiklós után Szapárfalu irányába ment volna tovább a nyomvonal, de az építők a földtulajdonosokkal nem tudtak megegyezni, így a vasúti pálya Barta - Pusztaszakállas – Örményes irányába ment tovább.
Az őrházak-szolgálati helyek vasút mellett helyezkedtek el és feladatuk volt a pálya ellenőrzése,működtetése, szemmel tartása és a vasút őrei jelzéseket tudjanak leadni egymásnak.
Ezek az épületek úgynevezett rezgés csillapító alappal készültek, amelyekre azért volt szükség, mert a házfalremegést és a repedezéseket csökkentsék, mivel a házak közel voltak a pályatesthez. Későbbiekben már kevesebb a funkciójuk volt mivel folyamatosan fejlődött a biztonsági rendszer.
A Bartai tanyavilágban fontos szerepet töltöttek be a vasúti megállóhelyeknek. A parasztember sokszor ezt az utazási formát választotta, a megtermelt élelmet és egyebeket be tudta szállítani a város piacára.
A vasúti pálya mellett kerékpárút volt kialakítva, az egykori jelzőrendszerek petróleumlámpás megvilágítással működtek, ezeket az eszközöket állandóan cserélni, karbantartani kellett. A vízelvezető árkok, gödrök rendszerint füvesek, ápoltak voltak, rajtuk kaszálás és a legeltetés engedélyezve volt.
A magálló épülete egy impozáns épület lehetett valamikor. Nagyméretű téglából építették (1885) és szépen kivitelezett épület volt annak idején, önálló vízbázissal rendelkezett és közkutat is telepítettek az épület mellé.
A régi besorolás szerint első osztályú kategóriába tartozott az épület mivel pince és emelet is található az ingatlanban. Az emelet helyiségek parkettásak (voltak) itt lakások és iroda volt valaha. Szép kovácsolt vas lépcsőzeten lehetett felmenni az emeletre. A földszinten egykoron volt egy forgalmi szolgálattevő és egy váróterem.
A vasúti megállóhelyet éjszaka kivilágították a peronja emelt szintű, beton kockákkal kirakott és mind a kettő irányba körülbelül 300-300 m hosszúságú volt.
Annak idején mellékvágányt is kiépítettek a Bartai megállóhelynél, melyeket váltóállító toronyból állítgattak.
A mellékvágányoknak köszönhetően rakodási terület is volt, ahol többek között a nagy mennyiségben megtermelt cukorrépát is vagonírozták.
A nagy háborúk idején az állomások, a vasúti műtárgyak kiemelten veszélyes helyeknek számítottak, a Bartai vasúti átjárókban is voltak csatározások, lövöldözések. Sokáig szóbeszéd tárgya volt, hogy annak idején katonákat temettek el a vasút mellett.
A második világháború súlyos kárait nagyon nehezen évtizedek alatt tudta kiheverni a vasúthálózat, köztük a Bartai környék is.
Érdekesség képen jegyzem meg, hogy kettő vasúti átjáró volt az itteni tanyavilágban.
Akkortájt a vasúti útátjáróban helyszíni kezelésű vagy távolabbról vonólánccal működtetett teljes karos sorompók voltak.
Ezek a sorompók sokszor bosszúságot okoztak az embereknek, az akkori biztonsági rendszerek kezdetlegesek voltak, sokszor indokolatlanul hosszú ideig nem lehetett át kelni a vasúti átjárón. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy sok gázolásos baleset történt az miatt, hogy a türelmetlen emberek át bujkáltak a lezárt sorompó alatt. A gőzmozdonyok sajátosságai miatt nyáron sokszor kisebb tüzeket lehetett észlelni a pályatest mellett a kipattanó szikrából eredően. Ezeknek a mozdonyoknak jellegzetes hangja volt és még mindig emlékezetemben van a vonatfütty.
A Bartai megállóhelytől nyugatra pár száz méterre volt az egyik a 42-es őrház által felügyelt vasúti átjáró, az út másik oldalán váltókezelői épület állt , melyet a hetvenes évek elején elbontottak a plusz síneket pedig felszedték
Megállóhely fontos volt a külterületi fiók posta szempontjából is rendszeresen itt adta le a vasúti postakocsi a küldemény. A tanyavilágban dolgozó postás szortírozás után kihordta a küldeményeket a tanyavilágban. A pusztaszakállai megállóhely a Bartaitól keletre volt 4 kilométerre. Úgyszintén peronnal volt ellátva.
A komolyabb átépítés az 1970-es években történt, amikor villamosították ezt a szakaszt. Ezek után beindult a nagyüzem a vasúton több évtizedig nagyon nagy teherforgalom volt. A pálya állapota ezért romlott, a Bartai szakaszon sokszor sebességkorlátozás volt a belvizek által meg gyengített vasúti töltés miatt.
A 70-es évek automatizálásai után az őrházak, szolgálati helyek kezdték elveszíteni funkciójukat és ez által megszűntek, mindez jelentős állagromlással is járt. Az igazság az, hogy kevés pályaőrház maradt fenn, pedig megőrzésük műemlékvédelmi, ipartörténeti szempontból is jó lett volna.
Később az utas szám csökkenése és megszűnése miatt ezt a megállóhelyet (PSZ) a hatvanas évek vége felé elbontották őrházaival együtt, a peront meghagyták így a megállóhely még sokáig üzemelhetett.
2013-ban a vasúti pálya felújításra került, még ekkor is találtak háborús lövedékeket, gránátokat és egyéb haditechnikai maradványokat, amelyek nagyban nehezítették az építkezést. Sajnos ekkor tájt végleg felszámolták a peront és megszűnt, mint megállóhely is.
A pályafelújítás rengeteg előnnyel jár, de mint mindig itt is lettek áldozatai a felújításnak, nagyon sok megállóhelyet őrházat elbontottak, peronokat felszámoltak köztük a Bartait és a Pusztaszakállasit is.
A megmaradt építmények azért is fontosak, mert igen kevés található már belőlük és egyre nehezebb elképzelni, milyen volt régen az élet egy külterületi vasúti megállóhelyen és körülötte.
Ez egykori Bartai megállóhely mind a mai napig áll, a mellette lévő egy-egy iker szolgálati szolgálati lakással együtt. Állapotuk rohamosan romlik hasznosításukra nem sok remény látszik. Az állomás épülete és a szolgálati lakások sokáig lakottak voltak, de mivel a Bartai kőúttól ötszáz méterre található az épület és nehezen megközelíthető föld út vezet oda, ezáltal nem volt vonzó senki számára ott lakni. Az üresen álló ingatlanból szinte mindent elvittek már ami mozdítható. A nyílászárók befalazásával próbálta védeni a tulajdonos az ingatlant, de a jelek szerint nem sokáig tartott a fizikai akadály.
Nehezen értelmezhető az, hogy miért nem helyi védettségű, illetve vasúti műemléknek legalább a magálló épülete. Értékesítésben is gondolkodhatott volna már a tulajdonos, de mind idáig nem tette. Hivatalos információ szerint elbontásra kerül. A várostól, mint egy hét kilométerre lévő ingatlan nehezen megközelíthető és a jelek szerint az enyészeté lesz…
Írta:
Csőke György 2018.10.06.
bartapuszta@gmail.com

===============================================================

2015.

Sajnos a vasúti megállóhely erősen pusztul és nem tudni mi lessz vele.

Jó lenne megmenteni az utókornak!

===============================================

2013.

Vasútépítés

Készül az új szélesebb vasútiátjáró 2012.08.06.

=============================================================================

Sajtótájékoztató Bartai vasúti átjárónál.

tudositok.hu/5815/video/Paneuropai_vasutfejlesztes_az_Alfold_kozepen

tudositok.hu/5607/video/Szajol__Puspokladany_vasutfelujitas

Szolnok – Záhony vasútvonal átépítése I./1-es ütem: Szajol (kiz.) – Püspökladány (bez.) vasútvonal felújítása

Sajtótájékoztató Bartai vasúti átjárónál.
Forrás:https://szoljon.hu/galerialp/58456 Csabai István 2012.03.23.

===============================================================================

Meglátásunk szerint helyi kezdeményezéssel a MÁV Zrt. és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal

karöltve elképzelhető,hogy meg lehetett volna menteni ezt az építményt.

Évtizedek alatt hagyták lepusztulni a 42 sz.őrházat,a környéken talán az egyetlen

vasúti átjáró melletti egykoron lakott építményt.

==================================================

Az egykori Magyar Államvasutakra jellemző volt, hogy dolgozói részére nemcsak munkahelyet, hanem lakást, illetve a sportoláshoz, művelődéshez, pihenéshez szükséges létesítményeket is biztosította.
A Magyar Államvasutak épületei találhatók meg legnagyobb számban a vasúti hálózaton. A vasútüzemi technológia megváltozása, a vasúti szolgálati helyek megszűnése, az elmúlt évek újabb vonalbezárásai miatt, a MÁV több épülete is veszélybe került, hiszen a funkció és őrzés nélkül maradó épületek állaga rohamos romlásnak indult.
A vasúttársaság számára a működő épületek fenntartása is nehéz feladat, a használaton kívüli épületek megmentése pedig csak széles körű összefogással lehetséges. Az elmúlt évtizedben - értékesítés, illetve bontás következtében - mintegy 10 %-kal csökkent a MÁV épületeinek darabszáma.
Az elbontott épületek között esetenként jelentős vasúttörténeti értéket képviselő épületeket is előfordultak.

A MÁV Zrt. védett épületei három csoportba sorolhatóak:
-Műemlék épületek
-Helyi védettséget élvező épületek
-Vasúti műemlék épületek

Forrás:Internet-https://www.euroastra.info/node/48181/print