A Termelőszövetkezetek hatása a tanyavilágra.

 

Bartai és a körülötte lévő tanyavilág

A múltban többféle néven is emlegetik ezt a tanyákkal tűzdelt tanyavilágot:Puszta-Barta, Barta, Bartapuszta és közvetlen mellette található Szakállasi-Puszta vagy Pusztaszakállas a vasúton túli rész, pont ott kezdődik ahol a Bartai kőútnak vége.
A történelem folyamán többszöri próbálkozás után az 1900-as évek elején újból kezdett kialakulni a 

tanyavilág és vele egy időben a közép és kisparaszti gazdaságok.
Erre a tanyavilágra is nagy hatással lehetett a Szenttamáson egykoron lakó gr.Almásy Imre, (Almásy Imre, id. gr. (1868-1929)született:Pusztaszenttamás) ő általa már az 1800-as évek vége felé is építettek tanyákat Bartapusztán.


Ezek a magánjellegű tanyai kisgazdaságok külterjes szántóföldi művelést folytattak , amelyet kiegészítettek állattenyésztéssel is.
A terményeket és állati termékeket a város piacán értékesítették.
A harmincas években a tanyavilág gazdálkodása már folyamatosan alakult át árutermelő gazdaságokká.
Aztán jött a nagy gazdasági válság és nehezebbé vált a kisseb gazdaságok helyzete.
A paraszti gazdaságok nagy része azonban rendelkezett a külterjes szántóföldi műveléshez szükséges kisüzemi termelőeszközökkel , minek következtében a léte nem került veszélybe.

1934-ben a tanyák száma a következőképen alakult:


BARTA I. dűlőben 4 tanya, II dűlőben 93 tanya, BARTA NAGYLAPOS II. dűlőben 78 tanya
BARTA KUCZORI dűlőben és a SZENTAMÁS pusztai KUCZORI oldaldűlővel együtt 187 tanya.

A harmincas évek második felében folytatódott a kisgazdaságok eladósodása , melyet azonban ellensúlyozott a háborús készülődéssel kapcsolatos fellendülés…
A felszabadulás után már teljesen új helyzet állt elő a vidék mezőgazdaságában, rettentően elszegényedet tanyavilág már nem tudta biztosítani a lakosság ellátását.
Tudnunk kell azt is, hogy a háború utáni termelőszövetkezet megalakulása nagyon nagyban befolyásolta a tanyavilág életét és meghatározó szerepe volt.
Így nem célszerű külön választani a dolgokat hisz itt minden mindennel összefüggött.
Nyílvánvaló, hogy a termelőszövetkezetek alakítása a II.világháború után egy nagy dráma volt és örökre
nyomot hagyott sok emberben rettentő kényszer volt a tanyavilágra, 
de azért a sors úgy hozta, hogy voltak később pozitív oldalai a tanyavilág fejlődésében.
Az elhagyott birtokterületek igénybe vétele már kora tavasszal megkezdődött, majd 1945 Márciusában megalakultak a földigénylő bizottságok amelyek elkezdték kimérni a földeket.
A földreform teljesen megváltoztatta a tanyavilág földbirtokviszonyait.
1945-ben Bartában is megalakult Dögei Imre vezetésével az MKP alapszervezete ezáltal kaptak rendszeres tájékoztatást a 
tanyai lakosok politikai és gazdasági események alakulásáról.
A felszabadulás és az azt követő földreform bevezetője volt a termelőszövetkezetek megalakulásának, ez nagy hatással volt a Bartai tanyavilágra is.
Kikényszerítették a szövetkezetek létrehozását 
többek között agitálással stb...
Az MKP 1948-ban kiadta az irányelveket, amelyek alapján még abban az évben megkezdték a földek nagyüzemi művelésének kialakítását. 
Bartapusztán is elkezdődött a Termelőszövetkezet megalakítása.

Dögei Imre a DÉFOSZ főtitkára, a későbbi földművelésügyi miniszter nagyban hozzájárult a szervezési feladatok meggyorsításához.
1948-ban az ő közreműködésével tudták elindítani a Bartai kőút megépítését, az egész Dögei család egykoron Bartai pusztában élt és gazdálkodott.

Az MKP alapító tagjai rendszeresen adtak tájékoztatás és elbeszélgettek a tanyai emberekkel, ekkor már létezett a Bartai Kör, amely magában foglalt egy élelmiszer boltot egy kocsmát és egy nagyobb helyiséget amely alkalmas volt bálok és más események rendezvények megrendezésére.
Az épület mellett volt egy nagy tekepálya, később megépítettek egy kisseb házat is melyben orvosi rendelő is volt.
A Bartai körben eldöntötték az emberek, hogy 1951. Januárjában megkezdi működését a Bartai termelőszövetkezet mely megkapta az engedélyt akkori felsőbb hatalomtól.
A szövetkezetnek az ALKOTMÁNY nevet adták és ez volt az I-es csoport, melynek 19 tagja volt(neveket nem teszem közzé) Később folyamán a II-es üzem egység nevet kapta.
Az ALKOTMÁNY Tsz területe nagy volt, Pusztaszakállastól nyugatra
a 46-os útig és Szenttamás határáig elnyúlt.
Az alapítók 5-10 holdas kis és középparaszt tanyai emberek voltak, akik szorgalmukkal ellensúlyozták az egyéni gazdaságaik szerény adottságait.
Tudnunk kell hogy Bartai termőföld minősége rettentően gyenge volt, később próbálkoznak a feljavításával. 
Valaha réges-régen lapos mocsaras terület volt Barta, gazdag élővilággal.

Az alapítók 1951 őszén 138 kataszteri hold gyenge minőségű bevitt földön kezdték meg a talajművelést.
A közös műveléssel egyidejűleg határozták el , hogy tovább fejlesztik a termelőszövetkezetet.
1952. Február 23-án tartott közgyűlésen a (Bartai körben)határozta el a tagság felsőbb szintre lépés tényét melyre az engedélyt 1954 Április1-én megkapták Budapestről.
A tavasz korán kezdődött és az év folyamán újszerű feladatokkal kellett megbirkózni.
Tanyaközpontnak kijelölték Nagy Sándor tanyáját, de az eszközök és a lovak elhelyezéséhez , majd később a többi állat elhelyezéséhez egyéb tanyákat is igénybe vettek.(Erővel vagy önként ezt nem tudjuk)
A munkacsapat létszáma állandó dolgozókból alakult, de ha sok volt a munka akkor a családtagok is kivették részüket a feladatokból, termelőeszközeik személyi tulajdonban voltak.
Az eszközigényesebb talajművelést a helyi gépállomással szerződéses alapon végeztették.
1953-ban már visszaesés következett be a termelőszövetkezeti mozgalomba melyek hűen tükrözték az erőszakos Rákosi féle módszerek erőltetését.
Többek között ezért is kezdett lassan eladósodni a szövetkezet , 1953-ban a földek egyharmadát már nem tudták felszántani.
(Később valószínűsíthető, hogy központi segítséget kaptak az államtól.)
1953-tól Botlik István Kis Bartahalom dűlő 7.sz alatti tanyája lett a termelőszövetkezet központja, a terményeket más szövetkezeti tagok tanyájában tárolták.
A következő évben már sok fajta növény kényszerültek termelni melyet a revizionista politika kényszerített rájuk.
Ilyen növények voltak a vetésszerkezetben mit pl. mák, burgonya, dinnye, vöröshagyma, répa, petrezselyem, bab, lapos borsó, paradicsom, uborka, zöldpaprika, köles, mustár, kömény.
Ehhez képest napjainkban (2015) nagyon kevés dolgot termelnek Bartapusztán, ez érthető is mert ezeket a növényeket nagyüzemileg nehezen lehetne előállítani.
1956-ban kezdtek hozzá az Elekes tanyán egy 50 férő helyes új szarvasmarha istálló építéséhez.
Ebben az évben kitört a forradalom, ez nagy károkat okozott a termelőszövetkezetben is ezért átkellett szervezni az egészet.
Az 1956 utáni gazdaságpolitika újszerűsége minőségi változást eredményezett a termelőszövetkezet életébe.
1959-ben megkezdődött az MSZMP erőltetésére a szocialista alapokon működő termelőszövetkezetek létrehozása.
Alakult egy új termelőszövetkezet is ebben az évben a neve ÚJ BARÁZDA Szövetkezet, viszont rájöttek, hogy a náluk erősebb ALKOTMÁNY termelőszövetkezettel szemben nem sok esélyük van, így 1962-ben egyesültek az erősebb szövetkezettel.
A termelőszövetkezet megszilárdulásának időszakában előtérbe került Bartán is a párt vezető szerepe és persze jött a KISZ megalakulása 1962-ben, ennek vezér egyénisége volt Herkely István titkár Bartai tanító, népnevelő is.
1962-66 között szépen erősödött az ALKOTMÁNY Termelőszövetkezet amely már nagy területeket uralt és nagy létszámú lett.
A hatvanas évek elején már javában folyt a gyenge minőségű földek digózása.(feljavítása)
Napjainkban is sok digós gödör látható még Bartai területen, menedéket nyújtva ezzel a vadvilágnak itató helyként is szolgálnak ezek a nagy gödrök.
Az elkövetkező években szépen fejlődött az ALKOTMÁNY termelőszövetkezet mind a Bartai rész mind a Törökszentmiklóson lévő központi telep is.
Visszatérve a Bartai tanyavilágra sajnos az a helyzet állt elő, hogy 1953-tól már nem adott ki több építési engedélyt az akkori városi tanács, így a folyamat ellenkező irányúvá vált.
A tanyák száma 1972-ig közel felére csökkent és évről-évre újabb családok költöztek be a komfortosabb városi lakásokba.
Bartai tanyavilágra jellemzően lassabb volt az elvándorlás mert volt kőút, vasút, és villany is.
Már akkor is az volt a hozzáállás a termelőszövetkezet részéről , hogy a tanyavilág akadályozza 
a nagyüzemi gazdálkodást (sajnos napjainkban is találkozni ilyen felfogással)így ösztönözték az elvándorlás ill. kierőszakolták az elköltözést, ebből elég sok probléma volt.

A KULTURÁRÓL

Az ötvenes évek kulturális tevékenysége még a gazdaköri hagyományokból sarjadt.
Az alapító tagok nagy része rendszeres látogatója volt a Bartai körnek, ahol ezüstkalászos, majd később aranykalászos gazdatanfolyamot végeztek.
Az ötvenes-hatvanas években a termelőszövetkezet külterületén folyó kulturális munka központjai voltak a Bartai, a Sűrű dűlői és a Kuczori általános iskolák.
A városban volt egy másik kör amelyet Rákóczi körnek neveztek és ez is színvonalas eseményeknek adott otthont.
Később úttörő művelődéspolitikai tevékenységet is folytattak a tanyavilágban 70-80 aktív taggal.
A szervezet titkára FIÚ FERENC bolt tulajdonos látta el társadalmi munkában.
1958-ban a városi tanács megbízta HERKELY ISTVÁN tanítót a Bartai terület népművelési ügyvezetői teendőinek ellátásával aki ettől kezdve ellátta a termelőszövetkezeten belüli kulturális tevékenység irányítását is.
Ehhez a munkakörhöz tartozott a felnőttek általános és szakmai oktatása és az ismeretterjesztés.
Attól kezdve Barta az egyik bázisa lett a kulturális és mozgalmi tevékenységnek.
1961-ben már indítottak tanfolyamokat amelyen 24 ember vett rész és megtanulta írni-olvasni.
1962-től rendszeressé váltak a belföldi kirándulások a növekvő igények kielégítésére megszervezték a természetjáró szakosztályt.
1963-tól már rendszeresen tartottak filmvetítéseket termelőszövetkezetben és az iskolában is.
A felnőttoktatás területén előrelépés volt a Bartai tanyavilágban az írástudatlanság felszámolása.
HERKELY ISTVÁN tanító mellett nagy szerepe volt a tanításban 
SZŰRÖS ISTVÁNNÉ Marica Néninek is.
Közösen szervezték és irányították az eseményeket.

1963-tól megszervezték a dolgozók esti iskoláját ahol 56-an végezték el az általános iskolát, 1967-től már a szövetkezet városi központi irodaházában is folytatódik a tanítás.
1967-től a termelőszövetkezet könyvtára már 1600 kötetes amely rendelkezésre áll a tanyai lakosok számára is.
Ebben az évben már televízió készülék is van a termelőszövetkezet minden telephelyén és filmvetítéseket rendeznek minden hétvégén.
A hetvenes évek elején már 100 bérletet váltottak a tagok ezen kívül harmincat a nyugdíjas emberek vehettek igénybe.
1972-ben alakul a termelőszövetkezeti tagokból a Repülj Páva dalkör 35 taggal amely hamarosan országos helyezést ér el.

A kulturális tevékenységet a termelőszövetkezet oktatási, kulturális és ifjúsági bizottsága irányítja HERKELY ISTVÁN vezetésével

Később!

 Egyre nagyobb volt a város vonzása,sokan döntöttek arról, hogy végleg elhagyják a tanyavilágot.

Végül már nem volt annyi gyerek ,hogy az iskola gazdaságosan tudjon működni.

1979-ben be kellett zárni az iskolát

Az állami tulajdonú iskola épületet a Polgárvédelem vette kezelésben, ez a szervezet használta sokáig raktárként és kiképzőbázisként.

Egy idő után ők is elhagyták az épületett a rendszerváltozás után, így indult lassú pusztulásnak az egész.

Teltek múltak az évek az iskola csak ott ált üresen, gazosan gazdátlanul.

Ezért döntöttem úgy 2007. tavaszán, hogy felkeresem egykori szeretet tanítómat, Szűrös Istvánnét Marica Nénit. 

Elmondtam az ötleteimet a Bartai Iskolával kapcsolatban. Rögtön felcsillant a szeme. Nagyon köszönöm neki, hogy akkor mellém állt ebben a feladatban és mindig közreműködik a különböző programokban önzetlen segítségével.

Ma, amikor oly sokat beszélünk az erdei iskolákról, és sok-sok pénzt költünk arra, hogy az iskolás gyerekeket utaztassuk 

több száz kilométerre, nem vesszük észre, hogy van lehetőség a városunkhoz közelebb is.

Sokszor hallható olyan rossz vélemény amely negatívan jellemzi a tanyáról származókat és az ott  élőket.

Napjainban!

 Törökszentmiklós közigazgatási területén belül további  lakott területek  a következők: Óballa, Surjány, Szakállas, Bartapuszta, Szenttamás.

A megépülő gyorsforgalmi út és a vasút közelsége miatt kitűnő helyen van  Surjány,Szakállas,Bartapuszta.

Ebből sajnos nem sok jót érzékelnek az ott lakók.

A településrészek lakói  a helyközi tömegközlekedés segítségével juthatnak be a városba.

Ez aló kivételt képez a járhatatlan útjával elhíresült Bartapuszta.

Ez a szórvány tanyavilág gyakorlatilag hungarikum kellene, hogy legyen.

 A rendszerváltozás után soha nem látott pusztulásnak indult ez a egykoron nagy területen fekvő tanyás térség.

A Bartai tanyavilágról azt kell tudni, hogy 1989-után a külterületi résznek a gazdasági integrációja nem történt meg, 

az infrastrukturális  fejlesztések elmaradtak.

 Gyakorlatilag elhagyatott lett ez a tanyavilág ahol nagyméretű mezőgazdasági  tevékenység folyik napjainkban is. 

A probléma nem ez!

A  különböző rendezési tervekben  segítséget  ígérnek Bartai tanyavilágnak  de semmi konkrét dolog nincs az írásokban évtizedeken keresztül.

Szintén meglehetett jósolni azt a tényt, hogy a nagyüzemi gazdálkodások után teljes mértékben tönkre megy az egyetlen kőút is.

Most 2016-ban ott tartunk, hogy járhatatlan a kőút, így nehézkes az volt iskola megközelítése is és szörnyű szinte rémálom az ott lakóknak a napi közlekedés.

Az összegzésben sajnos azt kell írja az ember, hogy reménytelenek tűnik a helyzet a bartai tanyavilágban.

 

Források:Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, 

Dr.Gyergyói János 1918-2010 Tanító, mezőgazdasági mérnök, jog és államtudományi doktor…
Tanító:1938-1946 Fegyvernek, Karcag, Újballa,Barta
Közgazdasági Osztályvezető:Béke Termelőszövetkezet:1970-1979, 1986-1990
Felhasznált irodalom:Közös Úton-Barta, Sűrű dűllő, Kuczori, Pozderkahalom
ATörökszentmiklósi Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Története

A jelzett helyekről a szemezgetést végezte és szerkesztette:

CSŐKE GYÖRGY 

bartapuszta@gmail.com

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Téma: A Termelőszövetkezetek hatása a tanyavilágra.

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása