2016                              

 

2016-ban is megrendeztük a III. Bartai és a Kuczori dűlőből 

elszármazottak találkozóját a Bartapusztai volt Iskolánkban.

 
 
=============================================================================================================================
 
 
 
 
 
 

M E G H Í V Ó

A keresztállítás kezdeményezői tisztelettel 
meghívják Önt és családját, barátait, ismerőseit a
BARTAI KETTŐS KERESZT MEGÁLDÁSÁRA,
ahol eleinkre emlékezünk.

Ideje: 2016.június 4. 10 óra
Helye: Bartapuszta

____________

A tábla szövege: ÁLLÍTTATOTT AZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS 
AZ EMBEREK JAVÁRA
„Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet”
János evangéliuma 14./6.
Tisztelet a régi idők tanyavilágának!
Barta, 2016.Június 4.

_____________

A kettős kereszt felállításában közreműködtek:
Csőkéné Csizmadia Viktória
Karkuszné K Szabó Marika
Csőke György
Varga Ferenc
Árvai Károly

_____________

Tervezők és építők:
Csőke György
Csőkéné Csizmadia Viktória
Árvai Károly

____________

Eddigi támogatók:
Markót Imre
Viski-Latorné Dögei Edit
Viski-Lator Elemér
Szunyog József 
Oros Sándorné (Erzsike) és férje 
Pádár Ferenc
Mészáros Tibor
id.Gubán János
Balla Imre és Cége
Galsi Zoltán
Szilágyi Kálmán
Varga Ferenc 
Tóth Judit

Fülöp Tibor

Kornelia Varadi
K Szabó Marika
Karakas Zoltán és felesége
Balogh Roland
Törökszentmiklósi Városvédő és -Szépítő Egyesület
T1TV

Műszaki Üzletház

Gonda József

Kovács Imre

 

 

 
==================================================================================================================
 
 
FIGYELEM VÁLTOZÁS!
Kedves Ismerőseim! A Bartai kettős kereszt ünnepélyes felszentelése 
(De:10 óra) után találkozunk az iskolánál. Természetes az iskola nyitva áll már 8-órától, tehát aki akar az oda is mehet rögtön. 
A találkozó alkalmából kérem, hogy ha tudtok hozzatok magatokkal pár évelő virágot, melyet eltudnátok ültetni az iskola előtti kertben. Ezzel is emléket állítva a találkozóknak és szépítve környezetünket.
A nap folyamán lesz mód szalonna sütésre az iskolánál vagy pedig a kuczoriban vagy a füzesi erdő melletti réten.
Sok mindent csak a találkozón tudunk eldönteni, egyéni akciókat kívánságokat meg kell beszélnünk mert most csoportban kell gondolkodnunk.
Vigyázzunk arra minél kevesebb legyen a széthúzás mert ez a nap
a közösségünkről szól.
Ötleteiteket kérem jelezzétek felém levélbe vagy itt. Egyéni szervezkedéseket is. A lovaskocsikázás rendben lesz.
 

 

 

==================================================================================================================

 

 

 

 

 

==================================================================================================================
 
  Kuczoris képek-videók Főoldal http://bartapusztakuczori.simplesite.com/
 

2015-ben is megrendeztük a II. Bartai és a Kuczori dűlőből 

elszármazottak találkozóját a Bartapusztai volt Iskolánkban.

 
 Volt egy osztálytalálkozónk, már a második nagyobb…vagy nem is tudom, mert több is van….egy évben persze kisebbek is (2007-óta folyamatosan)és valahogy mindenki élete sokkal eseménydúsabbnak tűnt ezen a napon s látszott az arcokon az öröm.

Június .6-án volt ismét egy sikeres osztálytalálkozónk,jó volt örültünk egymásnak és a kedves egykori Iskolánknak.
Ezúton szeretnénk megköszönni azt a nagy szeretetet, figyelmet és törődést, amivel hozzájárultatok ahhoz, hogy 2015. június 06-án még rendkívülibb, még meghittebb, nagyobb létszámú bensőségesebb nap lehessen a számunkra.
Iskolánk és a tanyavilág szeretete továbbra is velünk marad, és azok a csodálatos egymásnak szentelt órák mit erre szántunk.
Az idei, a tavalyi, valamint a múltban elért sikerek és kiváló eredményeink bebizonyították, hogy minőségi és magas színvonalú találkozókat bonyolítunk le. Remélem, hogy a többi volt osztálytársammal is előbb-utóbb összefutok!
Örömmel közlöm veletek, hogy párját ritkító csapatunk van, a környékünkön nem igazán található ilyen szoros közösség csak a városban.
Ezért mondtam nektek az előadásomban azt, hogy befogjuk vonzani a sűrű dűlői iskola és az örményes és kuncsorba között lévő egykori iskola tanulóit is mert sajna nekik már nincs meg az iskolájuk, az enyészeté lett minden, szeretnénk ha a ballai iskola mellet a bartai is a közösségépítést szolgálná mind helyi szinten mind máshogyan.
Nagyon jól éreztük magunkat, felejthetetlen élményekkel, emlékekkel lettünk gazdagabbak. 
Szeretném ha e találkozó részvevői továbbra is gazdagítanák sokrétű kapcsolataikat együttműködve ismerősökkel,barátokkal és a távolabbi társaikkal az internet által, határok nélkül a csapatunkat.
Jó volt újra látni mindenkit!

Csőke Gyuri és
Csőkéné Csizmadia Viktória
bartapuszta@gmail.com

 

Tisztelt Látogató!


 A közelmúltban (2015.06.06-án) került megrendezésre a „Bartából és a Kuczori dűlőből elszármazottak” második találkozójára, a Törökszentmiklós melletti Bartapusztán, az egykori volt általános iskolában. 2013-ban alakult egy csoport a legnagyobb közösségi oldalon a fent említett néven Csőke Gyuri és felesége vezetésével.

A csoport tagok az egykori tanyavilág lakói, azok leszármazottai, unokáik és szimpatizánsok. A közös gyökerek sok közös élményt elevenítettek fel a vitaindító témákkal kapcsolatban melyeket többek között Varga Feri kezdeményezett. A csoport létrehozójának célja volt az, hogy egy közösséget építsen és felmerült az igény a személyes találkozóra is.
Először tavaly találkozott a csoport, ami igen jól sikerült és úgy döntöttünk, hogy az idén megismételjük.

Az idei találkozóra is az egykori BARTAPUSZTAI iskolában került sor. Az egyik jó állapotú tanteremben Csőke Gyuri diavetítéssel egybekötött előadását hallgattuk meg melynek címe az volt, hogy Barta múltja, jelene, jövője s természetesen a még meglévő tanyai iskoláról is szólt. Az előadást a jelenlévők személyes emlékeikkel egészítették ki. Sajnos az iskola utolsó tanítója, SZŰRÖS ISTVÁNNÉ Marica néni betegsége miatt már nem lehetett jelen, de megtisztelte látogatásával a csoportot HAJNAL JÓZSEFNÉ, Adélka néni, aki a Sűrű-dűlői iskolában tanította a tanyasi gyerekeket, a jelenlévők közül is többet.

A vetítés után két „pusztafogattal”, ill. kerékpárral és autóval kilátogattunk egykori lakóhelyünk környékére és felidéztük ifjúságunk emlékeit, közben egymással is ismerkedtünk, vidáman nótáztunk. Elmentünk a Sűrű-dűlői iskolának a helyét megnézni és a Fiú Feri bácsi egykori tanyai vegyesboltjának helye mellett is. Emlegettük a bambi üdítőt és az egykoron ott kapható finom nápolyit is. Bekocsikáztunk a Füzesi erdőbe amelyet a nagykunsági főcsatorna határol és a másik oldalán meg Szenttamás található. Nagyon szép, vadregényes táj, ahol az erdei réten megpihentünk egy kicsit, visszafelé elmentünk a Kuczori dűlőben lévő dombok mellett, melyek tövében az egykori Fodor és Bata tanyák álltak.

Jó volt nosztalgiázni! Mire visszaértünk az iskolába, már finom pörkölttel várt minket az öt fős főző csapat. A jóízűen elfogyasztott ebéd után előkerültek a finom házi sütemények, amik kézről-kézre jártak. 
Ezen a találkozón több mint 60 fő vett részt a csoportképen sajnos nincs mindenki rajta. Aki nem fért fel a kocsikra az sajnálta, de igazából nem is akart mindenki kocsikázni, hanem inkább megpihent a volt iskola árnyékában és jót beszélgetett. Köszönjük a szervező munkát Csőke Gyurinak és feleségének Vikinek, a támogatást Varga Ferinek,Szilágyi Kálmánnak és Karkuszné Marikának és az egyéb támogatóinknak. Köszönjük a két hajtónak, Misinek és Palinak a kocsikázási élményt.

A nagyon jó hangulatú találkozón ismét megfogalmazódott az újbóli találkozás iránti igény és bízunk benne, hogy az is sikeres lesz. A találkozó után értesültünk róla, hogy Varga Ferenc a Megyei helytörténeti pályázaton I. díjat nyert az „Ébrentartott múlt” című alkotásért, amelyben nagy szerepet játszott csoport és természetesen ő is, mint téma indító. Ezúton szeretnénk megköszönni minden aktív hozzászólást.amely előrébb viszi a csoportunkat és a megszerzett tudást így át tudjuk örökíteni a jövő nemzedék számára. Örömmel lehet kijelenteni, hogy a környék legnagyobb tanyai szimpatizáns közössége alakult ki Bartapusztán. A díj átadására éppen a találkozó időpontjában került volna sor miközben Feri és a csoport éppen a múlt emlékeinek ébrentartásán fáradoztak. 

Gratulálunk a csoportnak és tovább sikereket kívánunk! 


A résztvevők nevében írta: Kanyóné Bata Erzsébet

Főszervezők:Csőke Gyuri és Csőkéné Csizmadia Viktória


elérhetőség:bartapuszta@gmail.com

Film:

 www.youtube.com/watch?v=B08JI5_JaOU&feature=youtu.be

 

==================================================================================================================

 

2014-ben  megrendeztük a I. Bartai és a Kuczori dűlőből 

elszármazottak találkozóját a Bartapusztai volt Iskolánkban.

 

 

==================================================================================================================

2014-ben elkezdődött az M4 autópálya építése, most 2015 nyarán szüneteltetik az építését és nagy valószínűséggel négysávos autó út lessz belőle. Mi ennek is nagyon örülnénk csak végre kész lenne már.

 

==================================================================================================================================

 

2014-ben rendeztük meg az  I. Bartai és a Kuczori dűlőből 

elszármazottak találkozóját Bartapusztán.

Filmek:

www.youtube.com/watch?v=18pil5qE0Lkw

www.youtube.com/watch?v=_7gUiFZ5Uqc

www.facebook.com/groups/534151173379435/

 

==================================================================================================================================

 

Vasút modernizáció 2012.

Mi lett a szép félköríves kanyarból?Egy érdekes ív...

Érdekesnek vasúti átjáró...ezen az oldalt ilyen,a másik oldalt más szélességű...valami nem sikerülhetett.

A vasútiátjárónál kimaradt aszfalt le dobva a porba holott ezt még felhasználhatták volna.

======================================================================================================

A kőút állapota katasztrófális és senki semmit nem tesz azért,

hogy ez ne romoljon és szünjön meg végleg...

mintha sehová sem tartozna ez a tanyavilág közigazgatásilag.

 A tél majd végképpen tönkre teszi az egykori kőutat amit

 elődeink keserves munkával létrehoztak az ötvenes években.

 Az út fele már néhol hiányos...

===================================================================================================================================

A fém tolvajok Bartapusztán is garázdálkodnak...

Vandál tolvajok...brutálisan kitörték a volt Bartai kör előtt lévő közkutat is a kép 2012.08. 05-én készült

Egykoron így nézett ki... most az aknatatővel együtt ellopták a vasgyüjtők.

===================================================================================================================================

A gepidák története és régészeti emlékei

 

Törökszentmiklós (Szolnok megye, szolnoki járás)
 A város térségében népvándorlás kori gepida leletek:

1. Bartapuszta. 1932-ben a várostól lkeletre valószínűleg sírból korai népvándorlás kori ovális, vésett díszítésű bronz övcsat kelt elő.

2. Téglagyár. A helység keleti szélén 1940 júniusában temetkezésekre bukkantak, a leletek jó része női sír(ok)ra utal. A két aranyozott ezüst, három- és ötgombos, vésett (Kerbschnitt) díszítésű, indamintás fibula tipikus Tisza-vidéki ötvösmunka. A nagyobbik ékszer a meroving régészetben Hahnheim-típusnak nevezett csoportba tartozik, testvéreit pl. Hódmezővásárhelyről és Magyartésl ismerjük. A kisebbik ruhakapcsoló tű jóval gyakoribb forma Gepidiában. A leletegyütteshez még két ovális bronzcsat (öv vagy tarsoly zárására), bronzcsüngő, pikkelymintás lemez, két borostyángyöngy, két kettős kónikus orsógomb, egy kétoldalas csontfésű és két fenőkő tartozik. Kora a 6. század első fele és középső évtizedei.

3. Batthyány u. 54/A. Korábban előkelt leletek nyomán 1982 októberében 7 nyugat–keleti tájolású gepida temetkezés (közte egy lósír lándzsával) látott napvilágot. A női, férfi- és gyermeksírokból besimított díszítésű bögrék, csüngődíszes bronz fülönfüggő, csont sűrűfésű, ovális bronz és vas öv- és egyéb csatok és tarsolykészlet (kés, csiholó, kova) kelt elő. Koporsónyomokat is sikelt megfigyelni. A nagyobb temetőre valló leletek a 6. század középső évtizedeire keltezhetők. Föltételezhető, hogy innen való három, a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő edény az 1880-as évek közepéről.

4. Erdős u. 50. 1980–1982. A város északnyugati részén, az előző lelőhelytől lnyugatra, 150-200 m-re a sírokkal egykorú fazekasmedencére bukkantak (ld. még Szelevény és Szolnok-Zagyvapart). A feltűnően gazdag leletanyagot nagyobb mére edények, füles korsók és kiöntőcsöves kerámia alkotja olyan besimított és lönösen bepecsételt díszítéssel, amelynek pontos analógiái vannak a temető sírkerámiájában.

Irod.: Csallány, Gepiden 214, 237, 242–243; Cseh J., in: A Nagykunság régészeti emlékei. Szolnok, 1984, 10; uő, Gepida fazekasmedence Törökszentmiklóson. ArchÉrt 117(1990), 223–240. Cseh János http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/hunok-gepidak-080904-4

===================================================================================================================================

                                     Bartapusztai Kör előtt

Egy nagyon értékes fénykép ami a Bartai kör előtt késlt réges-régen. Nagyon köszönjük a fényképet Tóth Juditnak aki Amerikából ldte el nekünk e képet. A régi osztályképek főkönyvtárunkba megtekinthe az összes régi fénykép. Továbbra is várjuk régi fényképeiket. Köszönjük.

==================================================================================================================

Wass Albert: Tavasz-várás

Érzed? Jön a tavasz, a fák alá
már tarka-fátylú verőfényt havas.
A messzeségből hírnök érkezett:
madár lebeg a rónaság felett
s fény szállt a holt avarra: Hóvirág.
Ugye testvér,
csábítanak most halk melódiák,
ezer kis visszatérő róna-dal.
S ugye neked is tarka a világ,
s az álmaid megannyi könnyű lepkék:
már nemsokára ll a lel,
és visszaszáll a tavasz és a fecskék,
és a fecskékkel ő is visszatér…
Ha jönne már…
ugye testvér, melmodod mi lenne?
S egy kis meleg
belopódzik halkan a szívedbe

====================================================================================================

 

                                                                      TANYAVILÁG


A tanyák születésüket a törököknek köszönhették. Az ő másfél évszázados magyarországi uralmuk idején elpusztultak az Alldet benépesítő apró, egymástól 2-3 kilométerre fekvő falvak.
Népességük elmenelt vagy török rabságba kelt. Az elnéptelenedett földön elvadult, füves puszták, nádas mocsarak, homokbuckák, árvizes teletek uralták a tájat.
A törökök kiűzése után megtörtént az Alld újbóli benépesítése. Földjére lönféle nemzetekhez tartozó telepesek érkeztek. Az új falvakat nagy kiterjedésű, több övezetre, zónára tagolódó határok vették körül.
A lakótelkeket az ólas-szérűs kertek övezték. Ezt vették körül a bel legelők, majd a szántóföldek, utána pedig a telkes szállásföldi övezet következett.
A lakótelkektől legtávolabb a l legelők, a puszták teltek el. A telepesek kezdetben pásztorkodó, legeltető állattartással foglalkoztak, főleg szarvasmarhákat neveltek. Jószágaik számára a pusztákon nyári szállásokat, a szállásföldeken pedig teleltető pásztorszállásokat létesítettek. Amikor a hazai és a nemzetközi piacon is fokozódott a kenyérgabona iránti kereslet, az Alldön is kezdetét vette a kalászos gabonalék termesztése.
A művelésbe vont teletek nagymértékben eltávolodtak a lakóhelytől, a legelőkön épült állatteleltető szállásokra a lakóhelyről kikeltek az ólas-szérűs kertek, és kiegésltek a tanyás gazda menhelyéül szolló résszel, a kalyibával, majd a lakóházzal.
Az alldi tanyák funkciója kettős, a ldművelés és az istállózó állattenyésztés. A tanyák kezdetben lakatlanok, eleinte csak a jószággondozók tartózkodnak bennük. Az alldi tanyarendszer a virágkorát a 19. század utol és a 20. század első évtizedeiben éli.
Ekkor a számuk megsokszorozódik, a tanyás falvaknak és városoknak már nemcsak a távoli, hanem a közeli határrészeit is benépesítik. Gazdasági és társadalmi szerepük jelentős, termékeik választéka, mennyisége és minősége versenyképes mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon, népességük pedig Európa-szerte ismert árutermelő réteg.
Trianon három részre tépte az Alld összefüggő tanyarendszerét, a világháborút követő szocialista-kommunista korszak pedig, hogy ezzel is segítsék a mezőgazdaság kollektivizálását, előidézte a tanyák tömeges elhalását, lerombolását.”

Forrás-részlet: http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-08-11_TANYAVILAG.xhtml

==================================================================================================================

Sági Lajos:

A tanya, mint magyar környezeterkölcsi fogalom


Nehéz dolog a magyar tanyavilág szellemi-erkölcsi erejéről, lelki kultúrájáról szólni. Lehet-e objektíven kezelni egy olyan valóságot, amelyről nincsenek tudományos értekezések, a legtöbb gazdasági, társadalmi és politikai érdekkel ellentétes, sőt még a létét is nehéz kimutatni?

Létéről és értékeiről csak egy-két tanulatlan ember hitvallással felérő "félmondatai" tanúskodnak, megsejtetve belőlük egy gondolkodásmód és hitkultúra gazdag értékrendjét. A tanyáról elszármazott emberek varázslatos és eleven gyermekkort, mély és emberséges élményekkel teli világot idéző emlékezetét csak nosztalgiának minősítjük, és figyelmen kívül hagyjuk, hogy a TV rajzfilmjeinek fölnevelkedett fiatalok életében a lelki sérülésig meen hiányoznak a ly és emberséges gyermekkori élmények!

Forrás:http://www.hiteskultura.hu/_uploads/_otherdocs/1/tanya.pdf

==================================================================================================================

Lesz-e jövője a magyar tanyáknak?

„Nem pazarlás-e fenntartani egy ilyen idejétmúlt életformát?” – kérdezte a minap a tanyákról szóló rádióműsor riportere nem rosszindulatból, csupán az emberek véleményét tolmácsolva. Pazarlás? Idejétmúlt? Hát igen, ezt sulykolták évtizedekig.

A faluban laksz és a ld amin gazdálkodsz valahol kinn, több kilométerre? Hát hogy lehet így gazdálkodni?” – tette l a kérdést egy magyar gazdának holland társa. Mivel ott az a természetes – és a józan ész is azt diktálja -, hogy ott lakjunk, ahol gazdálkodunk. Számoljunk és döntsük el, melyik a pazarlás.

Pazarló? Néhány éve végigkacarásztam az egyik fővárosi kelet közmeghallgatását. Olyan kérések voltak, mint: „a házam előtti három négyzetméter gyepet az önkormányzat jöjjön ki és kaszálja le”, „az utcában a víznyelő állandóan eldugul – jöjjenek ki és csinálják meg” stb. Ha lunk valamit le kell kaszálni, akkor kimegyünk és lekaszáljuk, a kátyút betemetjük, a bozótot kivágjuk. Hasonlítsuk össze, hogy az elmúlt évtizedekben mennyi pénzt fordítottak a tanyás térségekre és mennyit a városokra. És laszoljuk meg: mi itt a pazarló? Idejétmúlt? A természetben élni a legtermészetesebb és legegészségesebb életforma. A nagyvárosi bűzből a többség menelne a ldbe, a szabadba. Akkor miért nem teszik? Mert olyan körülményeket teremtenek. Olyanok az elosztási viszonyok. Először jön Budapest, majd jönnek a nagyvárosok, majd a kisvárosok, falvak kiáltanak segítségért, a sor legvégén a kistelelések kapkodnak levegő után és a legeslegvégén meg a tanyák haldoklanak. Következzen itt szárazon pontokba foglalva, milyen nehézségekkel kell szembenéznünk?

Bővebben:http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=865%3Alesz-e-joevje-a-magyar-tanyaknak&catid=342%3Atanyak-jovoje&Itemid=127%E2%8C%A9=hu%20%22%3E

===================================================================================================================

A ldmérési jelek


A tapasztalatok szerint manapság kevesen fogadjuk meg Mózes ószövetségi intelmeit: "Átkozott, aki elmozdítja felebarátja határkövét! Az egész nép mondja rá: Ámen!"
A ldmérők számára sokszor néllözhetetlen jelekről az ingatlantulajdonosok gyakran azt sem tudják, micsodák, így akár még jóhiszeen is kihajíthatják a telkükről, mint ahogyan könnyen egy építkezés áldozatául esnek ezek a "műtárgyak".
A telektulajdonosok többségének fogalma sincs arról, hogy ezek a környezetidegen tárgyak jelentős, sok százezres értéket képviselnek, ezért szívfájdalom néll elmozdítják őket.
Minden földmérési jel mellé nem állíthatnak rendőrt, viszont egy részüket elvileg jogszalyok (a ldmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996-os LXXVI. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997-es CXLI. törvény) is védik.
Ha egy magántelken belül rakták le, a pontra használati jog illeti meg az állam képviseletében az illetékes megyei földhivatalt. Ez előírja, hogy a tulajdonos felelősséggel tartozik a megőrzéséért. Aki a tiltás ellenére kárt tesz ezekben a ldmérési jelekben, szalysértésért vonható felelősségre, illetve bűncselekményt követ el az, aki országhatárjelet rongál meg.
Problémát jelent az új földmérési jelek kihelyezése, ugyanis a kiszemelt telek tulajdonosa nem mindig fogadja el, hogy a telkének használata közérdek. Ha viszont maga akarja a pont áttelepítését, engelyt kell kérnie a ldhivatall, és meg is kell fizetnie az áthelyezés ltségeit.

Forrás: http://nol.hu/archivum/archiv-441817

==================================================================================================================

ldmérési jelek elhelyezése és ldmérési jellé nyilvánítás.

Az országos alapponthálózat pontjai ( vízszintes és magassági ) által elfoglat hely, teletre vonatkozóan a Magyar Államot az idevonatkozó jogszaly erejénél fogva, külön hatósági eljárás néll határozatlan időre szóló és ingyenes használati jog illeti meg, ezt a jogot a megyei földhivatal gyakorolja. A ldmérésre jogosult szerv dolgozója az ingatlanon elhelyezett földmérési jelet felkeresheti, azon méréseket végezhet, annak szükséges karbantartását elvégezheti.
Fontos tudni az ingatlan tulajdonosának, de ezt általánosságban is kijelethetjük, hogy a ldmérési jelet az eredeti helyéről elmozdítani nem szabad, és tartózkodni köteles mindenki, olyan tevékenységtől, amely a ldmérési jel, létesítmény megrongálását vagy megsemmisítését eredményezheti. A ldmérési jel esetleges megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását vagy megsemmisülését észleljük, akkor bejelentési kötelezettséggel tartozunk a megyei földhivatalnak.
A ldmérési jellé nyilvánításról az ingatlan, létesítmény tulajdonosát, használóját, kezelőjét írásban ( határozat ) értesíti az illetékes Körzeti Földhivatal. Ez a körülmény, hogy ldmérési jellé nyilvánította a létesítményt, tulajdoni viszonyát nem változtatja meg. Ilyen lehet például: templom torony, gyárkémény vagy egyébb olyan magas létesítmény, amely alkalmas az alapponttá nyilvánításra. Meg lehet említeni az olyan stabil szerkezetű épületeket, amelyben magassági alappontokat helyeznek el, mert várhaan már nem sülyednek tovább.
Körzeti földhivatal a tulajdoni lapra ( III. rész ), a ldmérési jel elhelyezéséről és ldmérési jellé való nyilvánításról, mint teher, bejegyzést készít. A megyei földhivatal a tájékoztatást átadja a tulajdonosnak, hogy ldmérési jelet helyeztek el az ingatlanán vagy földmérési jellé nyilvánították valamely építmény részét, így a tulajdonos tudtával, a jogszalyi helyekre való hivatkozással bejegyzési kérelmét a Megyei Földhivatal az illetékes Körzeti Földhivatalhoz továbbítja. A bejegyzést törölni, csak a ldmérési jel áthelyzésével vagy a ldmérési jel elpusztulásával lehet kezdeményezni az illetékes Megyei, illetve Körzeti Földhivatall.
A ldmérési jelek elhelyezését biztosító hsználati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez nem kell ltozási vázrajzot készíteni, azt az alappont ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt adata helyettesíti. Ennek tényét a ldhivatalnak a bejegyzés alapját képező ügyiratra fel kell jegyeznie.

Forrás: http://www.geoprofiteam.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=18&Itemid=35

===================================================================================================================

                                             A fakivágás szalyai            

A 10 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágása engelyköteles. Ez alól kivétel a 20 centiméternél kisebb törzsátmérőjű, nem közteleti gyümölcsfa. Eszerint a telkünkön belül, azaz magánteletünkön található 10 centiméternél vastagabb átmérőjű díszfák kivágásához többnyire engely kell, csakúgy, mint a 20 centiméteresnél vastagabb gyümölcsfák eltávolításához. A védett fafajok és bármilyen 30 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágása csak a növény rossz egészségi állapota vagy szükségszerű - más módon és helyen véghez nem vihető - építési munka, illetve életveszélyes állapot megszüntetése érdekében történhet. Építés miatt kivágásra kelő fát az övezeti előírás mértékéig pótolni kell. A fapótlás helyét, módját az alkalmazott növényfajt, az ültetendő növény méretét, minőségét a városi főkertész véleményezése alapján az építésügyi hatóság határozza meg. A fapótlás szaksze elvégzéséről a pótlásra kötelezett tartozik gondoskodni. A fapótlás faérték számítással meghatározott egy összegben megváltha
Facsonkolás, alakító metszés 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű egyedi fán csak életveszély elhárítása érdekében történhet, szakember jelenlétében. * Fasor alakító-, illetve egészségügyi metszését kizárólag szakember illetve szakcég végezheti. * Közteleten lombos fa és tű- vagy pikkelylevelű örökzöld telepítése helyenként engelyköteles. * A szalyozási tervben jelölt fasorok helyeit sem magas, sem mélyépítési létesítményekkel elépíteni, a fasortelepítés helyét megszüntetni nem lehet. Közmű, elektromos- és egyéb mély-, és magasépítési munkák során a növényzetben keletkezett kárra a faérték számítás alapján az illetékes hatóság megváltási árat szabhat ki. * Fapótlásként a kivágott fa 1 m magasságban mért törzs körméretének megfelelő összméretű fák telepítendők
A fakivágási engelyt bel- és ltelet esetén a teletileg illetékes jegyzőhöz kell benyújtani. Országos, vagy helyi közúthálózat tartozékaként álló, vagy a közút határától 10 méteren belül álló fa esetén az engely iránti kérelmet a közút kezelőjéhez kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a kivágás helyét, az érintett fák darabszámát, fajtáját és átmérőjét, a kitermelés okát, a kérelmező nevét és lakcímét.
Forrás:Internet

======================================================================================================

                                                   A GÉMESKÚT
A gémeskút a ldbe ásott kútgödörből a kétkarú emelő elvén működő vízkiemelő szerkezet. Ez a kútszerkezet egész Közép- és Kelet-Európában ismert, pár évtizede a Kárpát-medencében a legelterjedtebbnek számított.
A gyakran élő fából kialakított, földbe lyített ágasnak a villásra vagy csapoltra kiképzett végébe vastengelyt erősítettek, e tengelyen forog az emelő szerepét beltő gém (Csallóközben: sujtó, a Kisalld északi részén: hankalék az elnevezése). A kútgödör fölé nyúló végére erősítik a vödörtartó rudat (ostor, kútostor, a nagy részén: sudár), amelyen az abronccsal erősített favödör függ. A vízzel telt vödör súlyának egyensúlyozására a gém másik végére kő vagy fatuskó nehezéket, koloncot erősítenek.
A legtöbb vidéken a gémeskutat az udvarban készítették, de több faluban vagy annak határában voltak közös használatú gémeskutak is. Nagyobb vízfogyasztású helyeken (például legelőkön) i ker gémeskutat is készítettek, ahol a szokásosnál nagyobb kútgödörből két gémeskút segítségével merték a vizet. A gémeskút az egész Kárpát-medencében elterjedt, sok helyütt a legutóbbi évtizedekig az egyetlen vízhúzó szerkezet volt.
A legérdekesebb története Eger környékén van, ahol voltak külön „puca” kútfelelősök, ahonnan a szegény embereknek hordták a felelősök a vizet minden nap a falu összes házába. A gémeskút régen hírközlő szerepet is beltött. A gém és a kútostor helyzetének állításával látótávolságra jelezték a legeltető pásztoroknak a delelés, itatás, az étkezés idejét.
Az alldi tanyavilágban hasonló módon tudatták a napszámosokkal, mezei munkásokkal, hogy elérkezett a li étkezés ideje, menjenek a tanyára. Szintén így üzentek a betyároknak pártolóik.


Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Gémeskút

===================================================================================================================

                                        A kunhalmokról...

A kunhalmok az Alld pusztai táj/font Fák kivágásának és csonkolásának szalyai belteleten és lteleten! ának sajátos, emberkéz által emelt formakincsei. Ezek "olyan 5-10 méter magas 20-50 méter átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú képződmények, melyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen telnek el, s nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok őr- vagy határhalmok". Győrffy István definícióját ma is helytállónak tekintjük.
1979-ben kezdődött el Szolnok-megye tiszántúli teletein azon halmok feltérképezése, pontos leírása, amelyek még löszgyep maradványokkal fedettek. 1984-ben indult el a megye kunhalmainak egy tematikus, átfogó számbavételezése, - amely nagymértékben megkönnyítette a kutatást -, amit a Szolnok Megyei Tanács környezetvédelmi titkára kezdeményezett. Az 1970-es évek végéig felgyors ult a halmok pusztítása, gyors romlásuk következett be, ezért kellett sürgősen ezt az állapotrögzítő munkát elvégezni.
Beépítették, beerdősítették, elhordták, beszántották, roncsolták a kiemelkedéseket, és így maradandóan károsították, az őket, fedő vegetációkat. A régészeti kutatások, valamint a halom feltárások eredményei azt mutatják, hogy a dombok nagy része rézkori, kora bronzkori temetkezések, bronzkori telepek, szarmata, germán, honfoglaláskori temetők, Árpád-kori templomok és sírok, olykor valóban kun temetkezések nyomait és régmúlt kincseit őrzik.


Természetvédelmi szempontból megkérdőjelezhetetlen szerepük van, mivel az Alldet egykor borító ligetes táj, löszgyepnek ezek az utolsó megmaradt szigetei. Az óvásuk érdekében belevették őket a környezetvédelmi törvényünkbe, ennek köszönheen a kunhalmok mára törvény erejénél fogva védettek, az a szely, aki kárt okoz bennük bűncselekményt követ el.
Kengyel község, valamint a közigazgatási határán belül található hat kunhalom, mind a Szolnoki löszhátság kistájon fekszenek. Név szerint a következők: Baghy-domb, Godó-halom, Csemetekerti-halom, Beszélő halom, Bagimajori-halom, Nagy-Kaszadér-halom. Büszkeségeink a felsoroltak között, főként az el és az ötödik, valószínűleg azért, mert ezek vannak legjobb állapotban, illetve jobban szembeötlenek, mint a többi, hiszen a két kunhalmot az autóval, vagy vonattal utazók nap, mint nap láthatják.
A Baghy-domb felszíne, valamint növényvegetációja sokkal megkíméltebb állapotban van, ez betudha annak, hogy távolabb helyezkedik el a telelésl. Hozzá kapcsolódik a közszájon forgó történet, miszerint: "Bagi Gyula egy szegény juhászember volt, aki hirtelen meggazdagodott, mivel a kutyája a halomból kincset kapart elő..."
A másik említett halmunkon áll a már több mint 150 éves szélmalmunk, egyesek szerint már az 1848-as Forradalom és Szabadságharc idején is őrölt. A két kunhalomra jellemző, hogy mindkettő botanikai kuriózum, mivel löszgyep fedi őket. A Szélmalom-dombon találha a megye legnagyobb kunkorgó árvalányhaj populációja.

Forrás: Zounuk 3. Szolnok Megyei Leltár Évkönyve Szerkesztette: Botka János Szolnok 1988. Tóth Albert: Szolnok megye Tiszántúli Teletének Kunhalmai Tóth Albert: az Alld Piramisai

Köszönet:http://www.kengyel.hu

==================================================================================================================

A tanya jelene

A nyolcvanas évek elejétől kezdődően a tanya a pusztulási folyamatok között is erősen differenciálódott, a lönböző tanyatípusok egyre élesebben különültek el egymástól. Napjainkra a tanyáknak számos típusa alakult ki (pl.: farmtanyák, üdülőtanyák, szociálisan problémás tanyák), lakóik pedig más-más társadalmi csoportok tagjai. A tanyák vidékenként is eltérnek egymástól, így fejlesztésük átgondolt és a helyi igényekhez alkalmazkodó beavatkozást igényel. A mai magyar tanya legfőbb vonzereje a természethez közeli és független életvitel lehetősége, ugyanakkor elriasztó hatású lehet az infrastruktúra és szolltatások hiánya. A nyolcvanas évek elejétől kezdődően a tanya a pusztulási folyamatok között is erősen differenciálódott, a lönböző tanyatípusok egyre élesebben különültek el egymástól. Napjainkra a tanyáknak számos típusa alakult ki (pl.: farmtanyák, üdülőtanyák, szociálisan problémás tanyák), lakóik pedig más-más társadalmi csoportok tagjai. A tanyák vidékenként is eltérnek egymástól, így fejlesztésük átgondolt és a helyi igényekhez alkalmazkodó beavatkozást igényel. A mai magyar tanya legfőbb vonzereje a természethez közeli és független életvitel lehetősége, ugyanakkor elriasztó hatású lehet az infrastruktúra és szolltatások hiánya.

Bővebben:http://karolyrobertkft.hu/download/helyi_videkfejlesztesi_iroda/Magyar_Tanya_200801.pdf

===================================================================================================================

Gróf Klebelsberg Kunó 1875-1932

1922-ben fogalmazza meg: "A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá." * 1931-ben a Margit-szigeti Fedett Sportuszoda avatásán mondja: "Mi azt kívánjuk, hogy a magyar gyermek tanuljon és tudjon, fejleszteni akarjuk értelmét, műveltségét, de emellett azt is akarjuk, hogy a jövő nemzedék életerős, izmos fiúkból, egyenes magyar emberekből álljon." * Mint búcsúzó miniszter, Szegeden a professzori kar előtt így fogalmaz: "Mert miből fakadt mindaz, amit tettem? Egy politikai alapmeggyőződésl, abból, hogy mostani helyzetünk javulását, sorsunk jobbrafordulását csak attól várhatjuk, hogy művelődési téren fajsúlyosabbak leszünk, s hogy ezt a világ irányadó nemzetei elismerjék." Alkotó tevékenysége * Az 1921. évi XXX. tc. a tankötelezettséget a 6. életév beltése után következő 9 tanévben (6 év elemi és 3 év továbbképző, illetve ismétlő népiskola) állapította meg * Az államilag támogatott iskolaépítési programot az 1926. évi VII. tc. biztosította, mely 4 év alatt 5 ezer népiskolai objektum létrehozását tűzte ki célul. * Az 1927. évi XIII. tc. rendelkezésével hozta létre a kultusztárca egyrészt a Collegium · Hungaricumokat, másrészt azt az ösztöndíjrendszert, mellyel a hallgatók és az oktatók külldre mehettek.

Bővebben:http://www.klebelsberg.hu/cms/index.php?page=news

Kép forrás:http://www.klebi.sulinet.hu/Elemek/kollegium/klebi.html
 

Közoktatáspolitikája
Közoktatáspolitikáját az egységes jogosítású, de háromágúvá tagolt középiskola rendszer megteremtése (1924) a polgári iskola önálló középfokú iskolaként való törvényesítése, a középfokú lányoktatás reformja a tanárképzés reformja jellemezte.
Népiskolapolitikáját az érdekeltségi népiskola megteremtése a 8 osztályú népiskola törvénybe iktatása 1928 - ban, azzal, hogy a majd csak 1940 -ben váljék kötelezővé, s csak azoknak, akik már a negyedik elemi után nem lépnek polgári iskolába, vagy középiskolába) ill. nemzetközi forrásokból történő intenzív fejlesztés jellemezte.
Közoktatáspolitikáját a kortársak, a baloldali, a libelis és jobboldali ellenzék is erősen vitatta.
Ma is széles a skála a közoktatáspolitika megítélésében a vezető neveléstörténészek között, melynek egyik végpontját a Klebelsbergi oktatáspolitika előremutató voltáról Mészáros István, másik végpontját a rendies szerkezetet konzerváló voltáról Nagy Péter Tibor képviseli.
Forrás:http://gagbi-babca.blogspot.com/2008/10/1932-oktber-11-n-meghalt-grf.html

==================================================================================================================

 

Magyar tanya a ltészetben és a művészetben

Arany János


A tetétleni halmon Még áll a domb s én állok a felett, Játszik velem bűbájos képzelet. Csely a domb, alig emelkedő, Ormán csak fű, nem a bérc fenyve nő.
Csak, mintha pajzán szélfiak szeszélye Egykor magát mulatta volna le, Midőn a porba' játszván, mint szokott, Fövényből a pusztán csibét rakott. Vagy mintha ember hányta volna nemrég... Ki gondolná, hogy százados nagy emlék! Hogy épen e halmon verette sátrát Honunk szerzője, diadalmas Árpád! Innen tekinte szét uralkodó Szemekkel a vitéz honalkotó.
Le a Tiszáig, melyen túl ama Berek sötétül, a táj karama, S le Alpárnak, hol a kely Zalán Földönfutóvá lesz... holnap talán! Ma még a zászló mind nyelére függ, Ma még a harclovat békózza nyűg; Békén legelnek a halom körül, Ropogva, mint láng, mely avarba l.
Egy ménes ez, egész a látkörig, Hol a nap fénye játszva megtörik. Csúcsos süveggel a tengernyi sátrak Elszórva mindenütt, - s a dali bátrak, Mint a köpűből méh, ha rajt ereszt, Körüldongják a szellős ereszt. Itt ősi dal zeng bujdosó Csabárul, Bús vígalomban a szív öble fájul; Ott kancatejnél, mely borrá megerjed, Harsány mulatság nyers lármája gerjed, Mig ösztörűfán egy-egy vizsga kém Függ, mint árboc fölött hajóslegény, Vagy egy vezér, a hadnak pásztora, Vágtat s nyomán föll a ld pora. Megszólal egy kürt napnyugat felé, Csatára hívó - ez a Lehelé...! Nem, nem, - csak a szomszéd Abony vagy Törtel Kanásza múlatá magát a kürttel.
Gulyát növel a tábor helye s ők Alusznak régen, a honkeresők. De te virulj lábuk nyomán, Tetétlen! Bársony füvet, sarjút tenyéssz a réten. Hogy a kaszás ha egymást sarkalá, Kövér rend dőljön a csapás alá. Terhes kalászok habzó aranya Borítsa lded, - s a csinos tanya, Mely ott fehérlik zöld fasor megett, Hordjon magán jólléti bélyeget; Körözze mindég színe-telt majorság, Hogy lássa hasznát Isten, ember, ország, És álljon a domb, a multak jele, Kímélve bánjon a vész is vele. (1855 ápr) Petőfi Sándor:
Az Alld Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Lenn az alld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a ldön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe. Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszu gémü kútnál Széles vályu kettős ága várja.
Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. Idejárnak szomszéd nádasokból A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széll meglebben.
A tanyákon túl a puszta lyén Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra. A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan. Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. Messze, hol az ég a ldet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. – Szép vagy, alld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sir is fölöttem.
(Pest, 1844. július.)

Forrás:Internet

==================================================================================================================

A tanyavilág ellehetlenítése

A két világháború természetesen éreztette hatását a tanyavilágban is, visszaesett a népességszám. A fejlődés újabb lendületet az 1945-ös földreformmal kapott.
A tanya jelentését Győrffy István a következő képpen fogalmazta meg: tanya alatt a magyar Alld szétszórt, magányos telepeit értjük, melyek ma a mezőgazdasági munkák, s általában a gazdálkodás középpontjai, régebben pedig a lábas jószág teleltet? helyei voltak. A tanya azonban nem önálló telelésforma, hanem a hozzá tartozó földbirtokkal együtt valamely város vagy nagyközség függvénye.
Az 1945-ös földreform során az újonnan földhöz juttatott gazdák nagy része nem rendelkezett megfelelő eszközökkel a ld megműveléséhez, illetve annyira kicsi volt a birtoka, hogy képtelen volt eltartani belőle a családját. Az első kollektivizálási hullám során, ’49-’50-ben elsősorban ők léptek be a szövetkezetekbe.
A városból agitátorokat küldtek ki, hogy győzzék meg a kintieket a belépésl A politika minden eszközt bevetett arra, hogy mindenkit sikeljön beszervezni a kollektív gazdálkodásba. A beszolltatásokkal alig teljesíthető kötelezettségeket róttak a parasztságra.
Mindezekkel párhuzamosan megkezdődött a ldek tagosítása is. Újrarendezték a falvak határait, hogy a szövetkezetekhez egybefüggő teletek tartozzanak, és ha valaki földje éppen beleesett ebbe a táblába, akkor választhatott, hogy belép a eszbe, vagy kiköltöztetik két termelőszövetkezet közti mezsgyére.
Az ötvenes évek elejétől kezdődött az a több évtizedes folyamat, mely a korábban virágkorát élő tanyavilág fokozatos ellehetetlelésével és pusztulásával járt. 1949-ben az ország lakosságának harmada élt külteleten, ez az arány 1990-re mindössze 6,4% volt. Mi történt ez alatt a harminc év alatt, aminek hatására 80%-kal csökkent a lteleti népesség száma.
Mind azok a kulákok, akiket nem vettek föl a termelőszövetkezetekbe, mind azok, akiknek lerombolták a tanyáját, a városba ltöztek, ahonnan visszajártak dolgozni az állami gazdaságokba és a gépparkokba. Sokan az iparban helyezkedtek el. Azokat, akik a környékre vagy a lteletre jártak vissza dolgozni, eleinte vontatós kocsikkal vitték ki, később reggel és este buszokkal szállították őket.
Azok, akik beléptek a eszekbe, kezdetben egy katasztrális hold földet kaptak, ami éppen arra volt alkalmas, hogy neveljenek néhány malacot, és megtermeljék a takarmányt nekik. Ekkoriban még nem volt jellemző a piacozás, inkább csak az önellátás volt a l, mivel a termelőszövetkezetek eleinte nemigen fizettek semmit a tagjaiknak.
Az ötvenes évek közepére mérséklődtek a beszolltatási terhek, a eszeket összeolvasztották, így a teleti egyenlőtlenségekből fakadó különbségek kiegyenlítődtek. 1956-ban és ’57-ben a forradalom után sokan kiléptek a szövetkezetekből, de a Kádár-kormány 1959-61-ben, a korábbinál sokkal intenzívebben, teljes mértékben kollektivizálta a gazdaságot. Ott kelett hagyni a tanyákat, lerombolták, elvitték, szóval elvitték a esznek, és építkeztek belőle.
Körülbelül ekkorra vesztette el a tanya az eredeti funkcióját. Többé már nem a termelés helyszíne volt, csupán a lakófunkciót volt képes belteni. A kis birtokok, a korlátozások nem tették lehetővé, hogy lakói egy-két jószágnál többet neveljenek, amit akkoriban a városban is meg lehetett tenni. A tanya megváltozott, gazdasági egységből csupán a nem túl kényelmes lakófunkció maradt meg.
Mivel kövesút csak a eszekhez vezetett, az ezektől távolabb eső teleteken a ldutak sáros időben gyakorlatilag járhatatlanok voltak. A tanyavilág elnéptelenedésével sokat romlott a közbiztonság is. A negyvenes években annyira sok tanya volt, hogy az "egyikből át lehetett kialni a másikba", és amikor ez megszűnt, és a telet nagy része lakatlan lett, megnőtt a lopások száma is.
A Kádár-rendszer ezután folyamatos engedményeket tett. Egy idő után nem korlátozták az állattartást, és mindenki annyi jószágot tarthatott, amennyit akart, ezenkívül lehetett földeket bérelni a szövetkezetektől. Fellendült a háztáji gazdaság, amiből egészen jól meg lehetett élni.
A többletbevétell bent a városban vettek maguknak házakat, és beltöztek. A tanyákat bérbe adták olyan fiataloknak, akik a 4-5 évre kiköltöztek, hogy a kinti gazdálkodással alapozzák meg az egzisztenciájukat. Jellemző volt még, hogy az idős emberek, akik a tanyán születtek, és ott élték le az életüket, a kedvezőtlen körülmények nyomására sem voltak hajlandóak beltözni a városba. A tanyák népessége elöregedett.
Az ötvenes években és a hatvanas évek közepéig sok kis tanyai iskola működött. A gyerekek délelőtt az iskolában voltak, délután pedig besegítettek otthon az állatgondozásban. A hatvanas évek közepétől fokozatosan zárták be ezeket, és arra kötelezték a tanulókat, hogy ltözzenek be a városi diákotthonba. Innen csak hétvégeken mehettek haza, így kiszakították őket a gazdaságból, és beszoktatták őket a városba.
A kényelmetlenség miatt, és a szétszakítás ellen küzdve sok család költözött be ekkoriban a belső teletre. A városban töltött évek után a fiatalok már nem szívesen tértek vissza korábbi lakóhelyükre.
A hetvenes években a háztájizás népszerűsége valamelyest lassított az elnéptelenedési folyamatokon, de semmiképpen sem beszélhetünk arról, hogy mellította volna azt, és 1990-re már csupán a lakosság tizede maradt kint, a csökkenés pedig azóta is folyamatosan tart.
A tanyák pusztulását tehát egyrészt tudatos kényszerítő eszközökkel segítették, másrészt pedig a gépesítés elterjedésével már nem volt szükség arra, hogy tömegek éljenek kint. A tanya elvesztette a gazdasági funkcióját.
Kint lakni mára már nem önálló választás eredménye, hanem kényszer. Azok maradnak kint, akiknek nincs elyük lakóhelyet váltani, és tehetetlel próbálnak boldogulni az eléggé nehéz körülmények között.
Mára már nem tölti el büszkeséggel a tanyasi embert az önállóságának és függetlenségének tudata, mert ennek a viszonylagos függetlenségnek túl nagy az ára.

Felhasznált irodalom: http://kistaska.tatk.elte.hu/cikk.php?cikkid=593

==================================================================================================================

ELPUSZTULT TANYÁK
Szenti Tibor


Minden emberi alkotás pusztul, átalakul, ahogy a természet hat rá. Fokozottan így van ez akkor, ha a tönkre tételt maga az ember segíti elő és sietteti Az egész világot megrendítette az afgán thalibok által végrehajtott Buddha-emlékek megsemmisítése, majd 2001. szept. 11-én a New Yorkot ért terrortámadás. Korábban szót emeltünk az erdélyi falurombolás ellen, pedig az szerencsére nem sikelt úgy, mint a magyar tanyapusztítás. Különös, hogy ez utóbbi a „művelt emberiséget” nem rázta meg, nem volt nemzetközi tiltakozás és nincs megtorlás.
A második világháborút köveen, amikor megtörtént a ldosztás, évszázados földéhséget csillapítottak. Nagyon sok nincstelen család jutott kis birtokhoz, amelyből melhetését kívánta biztosítani. A kapott telkeken lelkelten fogtak hozzá hajlékot építeni. Akkor még úgy tetszett, hogy a hagyományos parasztélet fönntartható. Kézi eszközökkel, vályogból falat rakva, egész családok szorgoskodtak a tanyaépítésen.
1950-ben betiltották a tanyák létesítését, a meglévőket csak javítani lehetett. Kiterjedten ebben az évben indult meg a szövetkezetekbe való tömörítés első szakasza. Ugyancsak ekkor jelölték ki a tanyaközpontokat is. Ezekben olcsó telkeken kezdeti támogatást élvezve, falucsírák bontakoztak ki. Az itt fölépült házakba azok költöztek, akiknek korábban kis, szegényes tanyájuk volt, amelyet a közös művelés érdekében azonnal elbontottak és beszántottak.
A módos, középbirtokos tanyákra egyelőre szüksége volt a szocialista agrárszektornak. Ezek jókora lakóházzal, állattartó istállókkal, ólakkal, színekkel és tárolókkal, legalább 40-100 kat. hold termőfölddel, kellő számú igavonó állattal és szerszámokkal; mindazzal rendelkeztek, amely az alakuló szövetkezetek számára llözhetetlen volt. Kérdés, hogyan jussanak hozzá díjtalanul?
Ezek a középparasztok egy-egy határrész, dűlő, tanyasor meghatározó szelyiségei voltak. Többnyire a lterjesből a belterjes gazdálkodásra való áttérés két világháború közötti, kezdeti szakaszában éltek. Fiaikat taníttatták, és közülük legalább az egyiket visszahívták gazdálkodni. Tanyai olvasókörökben, az ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamokon művelték magukat. Közülük nem egy Hollandiában, Dániában járt és tanulta az ottani családi gazdálkodást. Őket figyelte a többi kisparaszt, és igyekeztek utánozni, hogy lépést tudjanak velük tartani.
Hódmezővásárhely — Budapest, Debrecen és Szeged mellett — a legnagyobb határral rendelkezett, és itt 1950-ig közel hétezer tanyaszámot osztottak ki. A tanyarendszer, de a mezőváros meghatározó társadalmi rétege is a polgáriasodó középparasztság volt. Közülük kiemelkedett a vásárhelyi Pusztán Gregus Máté. Jó példaként szerepelt Féja Géza: Viharsarok c. szociográfiájában, Németh László: Ége Eszter c. regényében. Agrártörténészeink máig úgy emlegetik, mint „a 20. századi Tessedik Sámuelt”.
Ezek az emberek nem mondtak le önként a birtokukról. Ahhoz, hogy a Rákosi-rezsim mégis hozzájusson, kulákká, a dolgozó nép és a falu ellenségévé nyilvánította őket. Koholt politikai és gazdasági pörökkel, rögtönítélő és vérbíróságok halálos, ill. hosszú fegyházi és kényszermunka-tábori ítéleteivel, az ÁVH fizikai bántalmazásokkal térdre kényszerítette őket. Volt olyan év, amikor a határ harmada börtönökben sínylődött. Vásárhelyen a gazdaifjak fegyveres ellellásra késlődtek. Előbb a pusztai fehérgárdistákat torolták meg, utóbb a békéssámsoni és egyéb, szüntelen meg-megújuló ellellási mozgalmakat, amelyek elősegítették az 1956-os forradalom kirobbanását.
Az MKP a lját elérte. Tönkretette és megszüntette a paraszti középréteget. Tanyáikon alakultak meg az első szövetkezetek. 1960-ban Kádárék hajtották végre a második szövetkezesítési hullámot. Ennek során a korábbi gazdaságok csereingatlanként rossz minőségű földekre szorulva csupán 2-3, esetleg 5 %-ban maradtak magánkézben. A telelések határába kitették a „Szövetkezeti falu” vagy „Szövetkezeti város” táblát.
A tanyarombolás ettől kezdve szabadult el igazán. A nagyüzemi termelés megalomániája során előbb a eszeket vonták össze, hiszen az volt a l, hogy egy falu—egy szövetkezet” legyen. Azután az erőgépekkel és minden társadalmi, gazdasági megszorítással a tanyák ellen fordultak. A fő indok az volt, hogy a nagyüzemi gazdálkodásnak útjában állnak a korszerűtlen, rossz életkörülményeket teremtő, lehú erőként működő tanyák.
A tanyarombolás nem mindenütt egyformán ment végbe. Ebben meghatározó szerepet játszottak a helyi vezetők, elsősorban a megyei pártbizottságok első titkárai. A legnagyobb tanyás megyében, Bács-Kiskunban akkor pl. az agráregyetemet végzett és kellő humanitással rendelkező dr. Romány Pál volt az első titkár, aki nemcsak a tanyarombolást fékezte, de azt is elnézte, hogy tanyák épüljenek. Világosan látta, hogy nem tudnak gazdálkodni a kilóméterekre lévő zárt telelésl. Ahol milliós értékek vannak, éjszakánként állatok ellenek, ott nem lehet a telepeket, szálláshelyeket magukra hagyni, a munkát kötött munkarend szerint végezni.
Nem így Csongrád megyében! Itt, ha a tanyákkal kapcsolatos valamilyen tiltó, az ott folyó természetes életet akalyozó rendelkezést hoztak, azt nem, hogy tompítani igyekeztek volna, hanem a maguk módján még kiélesítették. A Duna-Tisza közti homokhátság szőlő-gyümölcsöseivel meggyűlt a gondjuk. Ez a művelési ág bizonyította, hogy állandóan ott kell élni és lakni. Szüntelen védekezni a kártevők, ill. a károkozás ellen, hogy a szőlőtőke és a fa teremjen. Létre hozták a III. típusú szövetkezeteket, amelyben megtűrték a tanyák egy részét. Így maradhattak meg azok az egykori Szeged járás teletén. A Tiszántúlon, ahol szántóföldi művelés folyt — és az eltetett, naiv ipari növénytermesztés: főleg a gyapot, cukorrépa, ill a rizs után — többnyire gabonát, kapásokat és takarmányt termeltek, annál inkább tombolt a tanyák iránti gyűlölet.
A tanyák elleni széleskörű társadalmi és gazdasági összefogás így csoportosítható:
Kuláküldözéssel kezdték. Korábbi nincstelen, irigyke agrármunkásokat jelöltek ki dűlőbiztosoknak, akik dühödt ellenségei voltak a szorgalmuk által vagyonnal rendelkező, hol „büdös”, hol „piszkos parasztnak”, aki mint „népnyúzó, elnyomó réteg a kizsákmányolásból élt”. Ezek a lőbiztosok — máshol rendőrök vagy Ávósok — szüntelen járták a határt. Gaztetteikre néhány közismert példát említünk. Ha a kutya meg volt kötve, a gazdákat azért jelentették föl, mert az egész birtok teletén nem védik a népnek termelt árut. Ha pedig a tanya körül szaladgált és nem tudtak tőle bemenni, azért büntették őket, mert a kulák rájuk uszította a kutyát. Máshol pisztolyt dugtak el, majd a következő nap látványosan megtalálták, és ez elegendő volt a „szocialista társadalmi rend elleni fegyveres ellellásra való késlődés” vádjához.
A megszégyenítés eszköze volt, amikor pl. Székkutason a rendőrőrsön két idős gazdának egymást kellett köpködni, máskor pofozni, ismét máskor lecsirkefogózni és lekulákozni. A fizikai kényszer előbb veréssel kezdődött, azután naphosszat folytatódott a sarokban kukoricán, papucsszögön való térdeléssel, vagy falhoz állítással; amikor az orra hegyével a napilapot kellett a falhoz szorítani. Ahogy gyöngült és imbolyogni kezdett, ha az újság csúszni, netán kiesni próbált, hátull puskatussal ütötték. Ifjú Gregus Máténak — az Ége Eszter „Fiamáté”-jának — a veséjét verték le és a börtönben ellátatlanul halt meg. Tárkány Szűcs István kopáncsi gazdát a vásárhelyi ÁVÓ-n cigányokkal úgy megverették, hogy a haldokló embert hazaadták és másnap otthon belső vérzéseiben belehalt. Adatközlőim rettenetes példái, ill. az emberi kegyetlenkedés leleményei kimeríthetetlenek voltak.
Akármennyit fizettek az adóhivatall, mire hazaértek már ott volt az újabb fölszólítás, hogy azonnal rendezzék az adóhátralékukat, mely annál nagyobb összegre rúgott, minél többet térítettek belőle. A következő kifogás volt a beszolltatási kötelezettség elmulasztása. Már egyetlen tojás beadási elmaradásáért börtön járt. Korommal kenték be a padláson talált darab szalonnát, mintha az penészes lenne és közszemlére kihelyezték a város főterén egy drogéria kirakatába. Akár a feudalizmusban a pellengérhez vagy a szégyenoszlophoz kötve, mellé ültették az idős gazdaasszonyt, nyakában táblával: „A dolgozó nép elől dugta el a szalonnát”.
ltöztetésekkel tették őket tönkre. A beltelki házba bérlőket raktak, mert „a gazda nem lakja”. (Dologidőben a munka a tanyához kötötte őket.) Tanyája helyett fölajánlottak neki a másik határban egy romos épületet és oda átköltöztették. Amikor szorgalmas munkával azt is rendbe hozta, visszaltöztették a régi, közben lepusztult tanyájába. Ezt Hocsi István gazdával is többször megcselekebrdték. Amikor ismét szóltak, hogy másnap reggel jönnek értük, elbúcsúzott a családjától, mondván: „Én nem mögyök többet abba a »bagolyfészökbe«, inkább itt halok mög.” Hajnalban, amikor kipakolták őket, a család kelte az öreget, aki előző este ünneplő ruhájába löltözve lefeküdt és reggelre halott volt.
Egyik gazda lakasztotta magát, másik a kútba ugrott, harmadik a Tiszának ment. Így tették tönkre azt a réteget, aki munkájával, szorgalmával és vagyonával eltartotta a saját, ill. sok szegény családot; adományaiból iskolák, templomok, középületek építését támogatta, kutakat fúratott, és valamennyi társadalmi réteg közül legjobban őrizte magyarságát, ősi kultúráját és hitét.
Amikor ők nem képeztek akalyt, a tanyák lerombolása csak technikai kérdés volt. A bontáshoz nem kellett embereket fogadni. A bezárt, magára hagyott tanyát éjszakánként hagyták föltörni és kifosztani. Amikor már nem volt mit ellopni, leszedték a cserepeket, tokostól kifeszítették és elhurcolták az ajtókat, ablakokat, gerendákat. „Kincskeresők” beszakították a kemencét, átlyuggatták a födémet. Kitörték a kútágast, szétverték a nyári jászolt. Midőn csak a megbontott négy fal árválkodott, jöttek az erőgépek: lánctalpas traktorok, darus kocsik, buldózerek, földgyaluk. Gyökerestől kiszaggatták a fákat, tönkretéve a táj meghatározó mikroklímáját. A talajt elegyengették és beszántották. Az összemorzsolt vert fal és a széttiport vályog még évek múlva is elszíneződve mutatta az egykori tanya helyét. Ahány lakóhely semmisült meg a határban, annyi család — jövőnknek záloga —„oldott kéveként” esett szét és annyival pusztult nemzetünk.
Hódmezővásárhelyen a ldhivatal lmérése szerint ma jó ha négyszáz olyan tanya maradt, amelyik nem rom, üdülő vagy hobby-tanya, hanem változatlanul részt vesz a mezőgazdasági termelésben. Amikor Északnyugat irányában elhagyjuk a várost, a körtöltésl az üres határban tiszta időben egészen Mindszentig el lehet látni.
A rónák fölött már csak a szél jár, pusztít az aszály vagy a belvíz. A közeli algyői és kardoskúti szénhidrogénmezők elvitték a talajvizet, környékükön az ásott kutak kiszáradtak, ember és jószág szomjan veszhet. Nincsenek utak, hiányzik a teljes infrastruktúra. Lebontották az iskolákat és az olvasóköröket. Bezárták a tanyai boltokat és az italméréseket. Nincs önkormányzati kirendeltség, orvosi szollat és posta; gáz, víz, áram, telefon és közbiztonság.
A mai tanyavilágban a tanyaközpontok mind nehezebben vergődnek. A magányos tanyákon pedig az ember nem leli meg elemi szükségleteit, ezért nem épülnek újak és nincs már kéz, amely a természet erőinek ellellva, a romboló energiákat megszelídítve, azokat a termelésbe vonná be. A visszakapott nadrágszíj telkeken évről évre több helyen burjánzik a gaz, miközben hitehagyott gazdája kárvallottan tengődik valamelyik bérház emeletén.

Forrás:http://www.szenti.com/elpta.htm

===================================================================================================================================

Tisztelt Látogatóink!

Az oldal fejlesztés alatt. Ez nem jelenti azt, hogy nem működnének a funkciók, vagy nem lennének olvashaak a dokumentumok. Sokkal inkább azt jelenti, hogy a honlap tulajdonosok saját jól felfogott érdekükben kijavítják a talált hibákat, és javítanak a háttérprogram működésén, bővítik a funkciókat és új háttér anyagokat töltenek fel.

 

Bármikor könnyen ellenőrizhetjük magunk is, hogy ki mikor vesz kölcsön a honlapon elhelyezet írásokat képeket videókat. Kérjük arra,hogy ha ilyen céllal látogat a honlapra akkor legalább köszönje meg ahogyan illik,ha ezt nem teszi legalább azt tegye meg hogy a forrást nyilvánosságra hozza.

 Az oldalon feltüntetett leírások és képek csupán tájékoztató jelleek, a közölt írások szerzőik véleményét tükrözik.

A honlap tulajdonosa mindent megtesz annak érdekében, hogy az adatok a valóságnak megfeleljenek. Javasoljuk, hogy az itt található információk pontosságát más forrásból is ellenőrizze

Az oldal üzemeltetője kizárja polgári jogi felelősségét mindazon közvetlen vagy közvetetett kárért, amely az oldalon közölt tartalom következtében keletkezetett.

 Az információ eltávolításából, vagy a hozzáférés megakalyozásából származó kárért az üzemeltető nem felel.

 Amennyiben az üzemeltetőhöz értesítés ,kérés érkezik más weblap üzemeltetőjétől tartalom eltávolításának ügyében kérem, hogy írjanak az e-mail címünkre és azt azonnal eltávolítjuk, vagy az ahhoz való hozzáférést nem biztosítjuk.

 

a Tisztelettel kérünk minden kedves olvasót ha hibát észlel a honlapon azt kulturáltan hozza tudomásunkra.

Kérdéseit, kéréseit, írásait és régi fényképeket a bartapuszta@gmail.com címre vagy hozzászólásokat írhatnak és ldhetnek nekünk.

 


 

Téma: Főoldal

Dátum: 2016.07.14

Feladó: Pharme777

Tárgy: Good info

Very nice site!

Dátum: 2016.07.12

Feladó: Pharmd97

Tárgy: Good info

Very nice site!

Dátum: 2016.07.11

Feladó: Pharmd597

Tárgy: Good info

Very nice site!

Dátum: 2016.07.09

Feladó: Pharmb210

Tárgy: Good info

Very nice site!

Dátum: 2016.07.08

Feladó: Pharmk932

Tárgy: Good info

Very nice site!

Dátum: 2016.07.07

Feladó: Pharme200

Tárgy: Good info

Very nice site!

Dátum: 2016.07.05

Feladó: Pharmg180

Tárgy: Good info

Very nice site!

Dátum: 2016.07.05

Feladó: Smithg103

Tárgy: John

This website was how do you say it? Relevant!! aeedaeaffgedddge

Dátum: 2015.02.08

Feladó: Kanyóné Bata Erzsi

Tárgy: Köszönet

Érdeklődéssel olvastam a tanyavilágról, közelebbről Bartáról készült írásokat, nézegettem a fényképeket. Jónak tartom, hogy az elkövetett hiányosságokra, hibákra is felhívja a figyelmet (útépítés, vasútépítés...) Érdekes írást találtam a szívemnek oly kedves dombokról (kunhalmokról), hiszen egy ilyen domb mellett nőttem fel 10 éves koromig. Nagyon értékesnek találom az összeállítást és a továbbiakhoz jó munkát kívánok.

Dátum: 2013.10.14

Feladó: Kelemen Bata Mária

Tárgy: köszönet

Nagyon jó volt viszontlátni, a tanyákat, dombokat, a gyönyörű alföldi tájat! Olvasni a régi tanyavilágról. Számomra ma is sokat jelent.
A gémeskút ostorával nekem is gyakran jelzett anyukám ha játszani voltam a barátnőmnél. Amikor fölengedte akkor indulnom kellett haza.

1 | 2 >>

Új hozzászólás hozzáadása