2016.06.04. A Bartai Kettős Kereszt felszentelése és megáldása

 
Varga Ferenc

Kereszt – Elő

Sokszor vagyunk úgy, hogy felfedezünk egy régi dolgot és nem tudjuk miért van ott, mi a története. Már pedig az ember ilyen kíváncsi és ha teheti utána jár, sokszor hiába. Gondoltam a Bartában állított kereszt története legyen meg egy helyen, ha esetleg majd valaki valamikor kíváncsi lesz rá, talán megtalálja.

Az 1900-as évek elején a Subicz család több helyen is állíttatott úgynevezett Krisztus Keresztet, így Bartában is. Ennek helye a kettőskút dűlő végében volt, nem messze a sűrű dűlői iskolától és a szintén közel lévő akkori bolttól, melyek előtt a mai napig földút van. 

A valamikor lakott terület ma kietlen, lakatlan vidék, és úgy az egykori tanyák, az iskola és a bolt helyét is csak megmaradt, vagy újra hajtott fák, bokrok, árkok és épület maradványok jelzik. Egyre kevesebben tudják, ki hol lakott és melyik épület milyen célt szolgált egykoron.

 A valamikor sűrűn látogatott és rendben tartott kereszt, szépen megformált és ami még ritkább szépen festett is volt. 

Komoly talapzat tartotta a keresztet, benne márványtábla hirdette állíttatóját. A robosztus beton kereszten volt a megfeszített Jézus, alatta álló alakként Mária, imára kulcsolt kézzel, mint írtam igen szép kivitelben és színes, időtálló festéssel. A kereszt körül, négyszög alakban kovácsolt vaskerítés volt, kis kapuval. A valamikori időkben ápolták környezetét, virágot ültettek és jeles napokon koszorút helyeztek el rajta. 

Megbecsült hely volt és sokan kifejezetten oda jártak áldást kérni, de akik csak elmentek előtte, azok is keresztet vetettek tiszteletük jeléül. Szerencsére a csoportunkban is van, aki fiatal korában még járt oda. Ugorjunk egy nagyot , majdnem egy évszázadot. 

A tanyavilág összedűt’ , jött a rendszer, sokak szerint módszerváltás. A munkanélküli világ megélhetési bűnöket hozott létre, többek között ilyen dolog volt a vasgyűjtés is, amit inkább nevezhetnénk vasrablásnak. Először csak a kietlenben elhanyagolva, egyedül maradt keresztet védő” vaskerítést verték szét és vitték, de később már a keresztet sem kímélték . A háthavanbennevas’ effektus miatt széttörték. 

Akkor még gyerekekként mi is sokat jártunk arra és tapasztalva a barbár rongálást szóltunk az akkor befolyással bíró Balogh Sanyi bácsinak, aki értesítette az egyházat. Ma visszagondolva, nem kis fintora az életnek, hogy éppen Ő, a századosként leszerelt, valódi kommunista nevelésen átesett ember mentette meg a rendszer által üldözött egyházi ereklyét”… De hát akkor ilyen világ volt. A városban vöröscsillagot viselő ember, aki a kereszt tövibű’ származott, fejében kommunista, szívében keresztény volt, aki a városban katonásan tisztelgett, a földúton meg keresztet vetett, ha úgy hozta a sors. Mindenesetre innen is köszönet érte. Az egyház felkarolta és áthelyeztette a keresztet a bartai leágazáshoz, a 4sz. főút mellé, de már kerítés nélkül. Évek múltával az útépítés miatt onnan is áthelyezésre került arra a helyre, ahol ma is látható, a Törökszentmiklósi Katolikus Temetőbe. A jelenlegi állapota szerint nincs meg a kerítés, és hiányzik az álló alak,( Mária) a keresztről. Természetesen így is sokkal inkább becsülendő, hogy megmentődött. Ám most jön a mondandóm lényege, mert a kereszt vándorlása során Barta kereszt nélkül maradt. Valamikor a Bartában lakó és szülei, nagyszülei révén onnan származó Csőke György a rendszerváltás utáni időszakban újra vágyni kezdte az egykori lakhelyét, úgy lélekben, mint fizikálisan értendően. Tanyát vett, rendbe tette és felkarolta a még talpon lévő, egykori iskolánkat, ahová valamikor mi is jártunk. Szerencsére ebben egykori tanítónk (Szürös Istvánné Marica Néni) is segítségére volt és jónéhányan támogatták, támogattuk ebben, megtették amit lehet. Közben Gyuri létrehozott egy klubot, ahol egybe gyűjtötte a valamikor onnan elszármazott embereket, akikkel találkozókat tart folyamatosan. A lényeg, hogy elkötelezte magát egykori és jelenlegi lakhelye, Barta mellett. Jártában-keltében egyszer csak azt látta, hogy az egyik ikon, a Krisztus Kereszt bontásra került. Lelkében indulattal, háborgó szívvel azt mondta: - márpedig Barta nem marad kereszt nélkül, én csinálok , állítok egyet! …..és úgy lőn!   Helyet keresett neki és megtalálta.

 Támogatókra talált és a régi kereszt bontása után, fenetudja’ hányadik napra, ott áll az új kereszt, ami éppen szentelésre vár…. azaz lőn világosság. Maga a kereszt fából van, beton talapzaton, és nincs rajta alak”. A kereszt kettős kereszt. 

Nyilván nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ennek nincs semmilyen politikai töltete ! A kettős kereszt régi értékével sokan egyetértettek. Továbbá így ( alak nélkül) mutatósabb is a kettős kereszt. Igen szerencsés a hely választása is, mert a Bartába több irányból érkezők erre haladnak el, mintegy üdvözli az érkezőket. Az állítója éppen rálát tanyájából, ez rongálás szempontjából sem mindegy. De azt is el kell mondani, mintegy érdekességként, hogy sokkal több az olyan támogató, úgy anyagiakban, kétkezi’ munkában és lélekben, aki már nem lakik Bartában, de valamikor ott élt. Én magam is beszélgettem több, jelenleg is ott élő emberrel és igen gyér volt az érdeklődés ( hámineka’ ) … Igen, ma más már az értékrend. Van akinek csak kőhalmon lévő keresztbe tett fadarab. Valóban, önmagában ennyi lenne, nekünk kell megtölteni tartalommal. 

És ez kezdődött azzal, hogy vágyni kellet valamire, ami egyszer ott volt, a miénk volt és elvitték, azután hiányzott, különösen belülről. Azután, hogy nem önzésről, vagy dicsőséghajhászásról szólt, inkább a közösség megtartásáról. Ennek egyik szép példája az volt, hogy bár egy ember is fel tudta volna állítani, mégis közösen, több ember által történt meg, ahogy az előkészületek is. Hát persze, mint mindenhol, itt is van akinek szúrja a szemét, de ebből a szempontból is jó helyen van, mert ott rendesen szúrja… Nem hallgatom el, hogy mi sem vagyunk ájtatosmanók’, valószínű soha nem fog egyikőnk sem ott térdepelni a kereszt előtt imára kulcsolt kézzel. Mégis azt kell mondanom, örülök hogy Gyuri kitartott és véghez vitte a tervét feleségével,barátaival és a támogatókkal. Azt gondolom kevés embernek adatik meg, hogy ilyen keresztet állítson, akinek megadatik, annak is életében egyszer. De mondhatom mindannyiunk nevében, akik ott voltunk, azért jó érzés. Az általam itt elmondottak egyrészt nem hitelesek, mert nincsenek bele írva a pontos méretek, koordináták, dátumok, másrészt hiteles, mert ott voltam, láttam a régi kereszt pusztulását és feltámadását, részt vettem egy kicsit az új születésében és reményeink szerint 2016 nyarán megtörténik a kereszt felszentelése is. A csoport oldalán megtalálható a kereszt pontos helye, van róla kép( a régiről is ) és videó, valamint Gyuri feltüntette a támogatók névsorát is, ami valószínű egy kis táblán lesz elhelyezve, ami fölött egy nagyobb táblán lesz egy oda illő bölcselet . A későbbiekben tervezi Gyuri a környezet rendbetételét, kis paddal és virágoskerttel. És, hogy mi a jövő? Talán éppen valakinek, aki egykor a régi kereszt alatt imádkozott, az unokája is elolvassa , vagy az igen kiterjedt, nagy családos Bata Erzsike unokái is látják ezt az írást és majd valamikor, ha arra járnak, netán valaki megkérdezi őket: -hát ez a kereszt? Akkor ők már akár idős emberként is tudni fogják ennek a keresztnek az elő történetét és elmondják: - Hát volt itt valamikor a GPS koordinátákon túl, ahol már térerő sincs egy régi Krisztus Kereszt, amit a Subicz család állíttatott az 1900-as évek elején… 

Azt hiszem nyugodtan mondhatjuk, ez nemes cselekedet volt! Áldás reá!

Varga Ferenc 
2016 04 22

 


________________________________________________________________________________
 

Csőkéné Csizmadia Viktória - Csőke György

Az új Bartai útszéli kettős kereszt

A hitelesnek tekinthető régi történelem  szerint a 13.században már létezett több olyan írás amelyben említik a 

következő településeket: Barca,Bála.
Valóban bizonyító erejű írásokból következtethetünk arra, hogy valószínűleg Barta elődje  Barca volt.
Balaszentmiklós később Törökszentmiklós településtől dél-keleti irányba elterülő gazdag élővilággal rendelkező 

füves mocsaras élővilágban gazdag rész volt.

"Szentmiklóson a tanyák építése a XIX. század második felében gyorsult fel, az 1883-ban készült katonai térképen már számos tanya fel van tüntetve tájékozódási és magassági pont színhelyéül, többek között a Bárándi, Böhm, Favos, Mészáros, Mihály, Okulicsányi, Péteri, Pozderka, Schifsech, Tassi, Tóth stb. tanyák. Dr. Gyergyói János megállapítása szerint a huszadik század húszas és harmincas éveiben Bartán, a Kisbartahalom dűlőben, a Kuczori dűlőben, a Földvárhalom I. dűlő és a Pozderka dűlő területén alakultak ki közép- és kisparaszti gazdaságok, tanyák. (Megjegyzés: a megállapítás az Alkotmány Tsz. akkori területére vonatkozott.) A megállapítás a város más területére is elfogadható. Pl.: a Karancs dűlőben 1941-ben 44, a Kenderparti dűlőkben (I-II) 23, a Nagyvölgy dűlőben 41, Földvárhalom II-V. dűlőiben már 129 tanya létezett." Galsi Lajos - Részletek  „Mesélnek a szentmiklósi tanyák és dűlők” című munkából.

Kedvezett az alföldre jellemző növénytermesztésnek és állattenyésztésnek, az emberek értelmét látták annak, 

hogy itt is letelepedjenek, gazdálkodjanak önfenntartó módon. Az évszázadok alatt többször le telepedtek itt 

gazdálkodó emberek, viszont az állandó csatározások viaskodások miatt elmenekültek.

Később újra ide települtek máshonnan mások,így ment ez a történelem folyamán nagyon sokszor.

Az őseim és jómagam is a Bartai tanyavilágból származom.

Az idők folyamán ismerkedve a vidék történetével sokszor gondolkodtam azon vajon – miért nincs a Bartai  

szórvány tanyavilágban  útszéli kereszt?

Levéltári kutatásokból kiindulva olvasható, hogy a keresztek egy részét magánszemély vagy család állíttatta, 

más esetekben azonban több személy vagy több család, esetleg egy egész közösség.

Viszont rájöttem arra is, hogy a Bartai tanyavilág nagy része református vallású volt.

Járva-kelve a tanyavilágot  sokszor gondoltam arra, hogy egyszer majd állítani

fogunk itt kint a pusztánkon egy keresztet a mai kornak megfelelően.

Kutatva a környéket a legközelebbi feszületes kereszt a sűrűdűlőben volt látható egykoron.

Sajnos a határ e részét már visszavette a természet s így elhanyagoltá,  megközelíthetetlenné vált az egykori Subicz-féle kereszt.

Nagyon helyesen a tulajdonosok úgy döntöttek annak idején, hogy erről az elhanyagolt helyről kimentik a korpuszos keresztet.

Így került ez a volt sűrű dűlői kereszt egykoron a négyes út mellé a Bartai elágazáshoz.

   

Röviden a keresztekről.

Az apostoli kettős kereszt ősi keresztény államiságunk szimbóluma.

Tudnunk kell azt is, hogy a keresztek nagy részét  hálából vagy valakiknek a tiszteletére emelték.

Jelzi, hogy ahol áll, ott a kereszténység őshonos. Az egység üzenete.

Egyébként  ha az útszéli  kereszteket nem védett területre, vagyis nem templom, temetõ területére állították, 

akkor gyakran kerítéssel vették körül, amely  védte a keresztet a külső behatásoktól,  hajdanán a sűrű dűlői kereszt is 

körbe volt kerítve kovácsolt vas kerítéssel.

Nagy részük olyan helyen áll ahol az útelágazások találhatóak így mutatva  irányt és szolgált pihenő helyként ahol 

elmodtak pár imát az arra járók.

Városunk  körül több kereszt is található, erről könyv is jelent meg 2015-ben

GALSI ZOLTÁN írásából

A törökszentmiklósi és környékbeli keresztek és szakrális szobrok története

címmel.

Hasonló kivitelezésű kereszt található Pusztaszúri határában is, a mai napig épségben őrzi a Alföldünk eme részét.

2014-ben  a Subicz-féle keresztet  a kőút mellől is átkellett telepíteni.

Végleges helye a Katolikus temetőben lett.

 

Azon a napon döntöttük el feleségemmel és barátainkkal azt, 

hogy összefogással létrehozunk egy teljesen új keresztet Bartában.

Szép gondolat ez, csak meg kellett találni a helyszínt, sikerült is egy nagyon 

impozáns helyet találni, ebben nagy segítségünkre volt SZUNYOG JÓZSEF.

Fotó:Google Earth  2013.

Megtaláltuk a mi  keresztünk helyét rögtön a bartai tanyavilág elején,ott ahol mindenkinek el kell haladnia.

Szépen lassan elkezdtük a terület rendbe tételét,egy háromszögletű területről

van szó amely  cserjés, gazos,dudvás terület volt.

Közben azon gondolkodtunk, hogy arányában milyen is legyen a kereszt.

Nehéz volt elképzelni az egészet, viszont tanácsot sem kérhetünk igazán senkitől.

Az elmúlt évtizedekben senki nem telepített új keresztet Törökszentmiklós körül.

Gondoltuk, hogy a földön porban kirajzolva jobban érzékelhetőek az arányok.

Arról van szó, hogy mekkora legyen a talapzat s milyen nagy legyen a kereszt.

Magasnak kell lennie mert akkor lesz szép és mutatós, tekintélyt parancsoló műtárgyat kell létrehoznunk.

Az előbb említett s alkalmazott nyers tervezési módszer bevált (józan paraszti ész).

Ezek után már papírral lehetett vetni  a művünket.

2015 tavaszán kijelöltük a kereszt helyét, az alap kiásása és  a talapzat

elkészítése sok időt vett igénybe mivel szabad időnkben az időjárástól függően tudtunk dolgozni.

Az építés közben sok féle fajta emberrel beszélgettünk, sokan nem értették miért csináljuk és mi lesz a 

hasznunk ebből (anyagias világ).

Keresztünk mérete úgy alakult, hogy négy méter magas  a talapzat nagyon erős vasbetonból készült a 

 kettős kereszt húszéves akác fából lett kivágva s megmunkálva .

MÉSZÁROS TIBOR ÉS ID.GUBÁN JÁNOS mesterek jóvoltából.

2016 tavaszán elkészült a talapzat és utána készlett a szép akácfa kereszt is.

Eljött a nap mikor a kettős keresztet rá kellett illeszteni a talapzatra,nem volt egyszerű menet.

A tekintélyes méretű keresztel óvatosan kellett bánni nehogy a fejünkre essen.

Végül több órás vizimértékezés fúrás faragás után sikerült tökéletesen függölegesbe hoznunk a keresztünket.

Öten  szereltük fel a keresztet a helyére.

CSŐKE GYÖRGY, CSŐKÉNÉ CSIZMADIA VIKTÓRIA

ÁRVAI KÁROLY, VARGA FERENC, KARKUSZNÉ K.SZABÓ MARIKA

Volt aki dicsértek bennünket de olyan is akadt aki gúnyolódott velünk s legyintett egyet.

Nem titkolt célunk volt, hogy emléket állítunk ezzel a letünt tanyavilágnak.

Teltek múltak a napok, szépen kifestettük a talapzatot hó fehérre,  a keresztett

jó átitattuk s idő álló vegyszerekkel vontuk be.

Eljött az idő amikor arról kellett értekeznünk barátainkkal, hogy mi is legyen pontosan a márványtáblára írva.

Segítséget kértünk GALSI ZOLTÁNTÓL és VISKI-LATORNÉ DÖGEI EDITTŐL  a szöveg alkotás tekintetében.

Figyelembe kellett vennünk a kettő felekezet elsősorban a katolikus egyház

 és a református egyházzal összhangban a mi elképzelésünk is harmonizáljon.

Több órás tanakodás és egyeztetés után megszületett a szöveg, s ezt mindenki jóváhagyta így mehetett a márványtábla vésés.

Nem volt egyszerű, azért nem mert eltértünk a szokásos régi stilustól.

Mi nem konkrét személyek nevét írtuk a márványtáblára hanem idézeteket.

Megszületett a márványtáblánk  így azt eltudtuk helyezni az alapzaton.

Viszont többször is szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a kereszt környékén

nincs áram.

Találnunk kellett támogatót aki tud nekünk áramfejlesztő generátort kölcsönözni.

Megtaláltuk ! Köszönet BALOGH ROLAND azért hogy végig támogatott bennünket árammal.

A környezet rendbetétele után többnapos készülődés és izgalom után

eljött a nagy nap, a mi napunk, sokan összejöttünk azon a szép napon.

 

2016.Június 4 egy verőfényes nyári nap.

VISKI-LATORNÉ DÖGEI EDIT  bevezető mondatai  útán Galsi Zoltán és Csőke György  közre adta gondolatait.

Galsi Zoltán barátom is tartott egy kis előadást a keresztekről.

Utánna  következtem én s megbróbáltam kicsit visszatekinteni a múltba, jelenbe és a jövőbe.

Beszédem és az eseményröl történt részletesebb leírás lentebb olvasható, amely megjelent  a TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÍRLAP 2016.Júniusi számában is.

A közel száz ember arcán nagy öröm volt látható, sokan elérzékenyültek amikor az egyházak áldásukat adták az alkotásunkra

Ezen a napon tartottuk a Bartai és a Kuczori bűlőből elszármazottak találkozóját is.

Így  ők is részesei lehettek a keresztünk felavatásának. 

Nogyon örültünk, hogy így sikerült összhozni az embereket azon a szép napon.

Főtisztelendő BORDÁS PÉTER katolikus plébános úr felszentelte, 

nagytiszteletű VISKI-LATOR ELEMÉR  református lelkész úr pedig megáldotta a keresztet.

Beszédet mondott többek között MARKÓT IMRE Törökszentmiklós város polgármestere a  

volt iskola és a tanyavilág fejlesztéseiről.

Ezzel a szép ünnepséggel átadtuk az embereknek az új kettős keresztünket.

Minden eseményről film is és sok-sok fénykép is készült ami megtalálható az interneten.

A képen MARKÓT IMRE,ÁRVAI KÁROLY,CSŐKÉNÉ CSIZMADIA VIKTÓRIA,CSŐKEGYÖRGY látható

A nyár folyamán sokan kilátogatnak  egyénileg vagy csoportosan a kettős kereszthez  és egy-egy virágcsokorral  leróják tiszteletüket az 

egykori tanyavilágban sokat szenvedet emberek emléke előtt.

A későbbiek folyamán szeretnénk kialakítani a kereszt körül egy szép kis parkot virágoskerttel és padokkal.

Többen is felkeresték mindenszentek alkalmából  a keresztet, ezentúl minden évben szívesen látunk mindenkit 

gyertya gyújtásra a helyszínen.

 

A szolnoki Hertelendy Gábor Huszár Regiment két tagja, BOGDÁN ZOLTÁN és – a törökszentmiklósi – BLASKÓ ZOLTÁN látható

Keresztünk megszentelése után mindenkit vendégül látott KARKUSZNÉ K.SZABÓ MARIKA.

Volt itóka s igazi pogácsa, azt hiszem mindenkinek fejelthetetlen élény volt.
A helyszínen  közösséget építettünk azon a szép nyári napon is ezért hálásak vagyunk mindenkinek aki segített ebben.
Szeretnénk ha a kereszt egy zarándok hely lenne mindenki számára aki egykoron a tanyavilággal kapcsolatba került.
Továbbá minden olyan nemzetünket és a természetet szerető ember számára
akik szívesen kilátogatnak Bartapusztára minden év Június 4-én.

 

Végül közzé tesszük KELEMEN BATA MARIKA kedves barátunk ez alkalomra írt  versét amelyet itt köszönünk meg neki.


Őseink emlékére

Szép bartai kettős kereszt
ránézek a szívem repes. 
Ide "termett" az útszélre, 
Bartaiak emlékre.

A "karjait" széjjeltárja, 
Barta Pusztát belezárja. 
Kémleli a tájat rendre, 
bizony, könny ül a szemembe.

Jelzi: élt itt nyüzsgő világ, 
nyugodt, békés, tanyavilág. 
Sűrűn lakott volt e vidék, 
kicsi tanyák egymást érték.

Szívünkben él sok szép emlék, 
mára csupasz, sivár, környék
egy - egy fa, vagy bokor csupán 
tanyák helyén akad, - talán.

Aki itt élt nem felejti,
múlt nyomait dédelgeti. 
Őseinknek lelke itt jár, 
kering, lebeg, a nagy pusztán .

A Kuczoris unokáknak
köszönet jár valahánynak,
akik ebben tüsténkedtek, 
ily keresztet emeltettek!

Gyuri, Viki, Feri, - Mások. 
Nagyon büszkék vagyunk Rátok! 
Reméljük még sok - sok nyáron, 
találkozunk e határon!

Írta: Kelemen Bata Mária

 

Tervezők és építők:

Csőke György
Csőkéné Csizmadia Viktória 
Árvai Károly

Támogatók:
Törökszentmiklósi Városvédő és -Szépítő Egyesület

Markót Imre

Viski-Latorné Dögei Edit
Viski-Lator Elemér

Galsi Zoltán

Varga Ferenc

Tóth Judit

K Szabó Marika

Szunyog József 

Oros Sándorné (Erzsike) és férje

Pádár Ferenc

Mészáros Tibor
id.Gubán János

Balogh Roland 
Kornelia Varadi

Balla Imre és Cége
Szilágyi Kálmán
Fülöp Tibor
Karakas Zoltán és felesége
Film: T1TV

Film: Szabó András

ifj.Csőke György

Juhász Imre Konrád
Gonda József
Kovács Imre

Kovács László

Fotó: Oláh Zoltán - Békési Gábor - Molnár Lajos T1TV - Karkuszné K Szabó Marika - Kanyóné Bata Erzsike - Pató Andrásné 

 

bartapuszta@gmail.com

 

==================================================================================================================


 

GALSI ZOLTÁN

Kettős kereszt díszíti a bartai határt

 

2016. június 4-én szép ünnepség keretében adták át a köznek a bartai kettős keresztet.

 A keresztállítás előzményeit és az ünnepség részleteit az alábbiakban ismerhetik meg a  kedves olvasók.

77 év.

Rengeteg idő. Ennyi telt el az utolsó törökszentmiklósi keresztállítás óta.

A világháború, majd a kommunista rendszer miatt szűkebb hazánkban a keresztállítás hagyománya is hosszú időre megszűnt.

Aztán a 2001. évtől kezdve Markót József és felesége Subicz Erzsébet több ledöntött keresztet is újraállíttatott, Babochay György pedig 2004-ben Szenttamáson állíttatott keresztet a régi, elpusztított kereszt helyére. Új keresztet viszont 2016-ig nem emeltek Törökszentmiklóson.

Csőke György, felesége Csőkéné Csizmadia Viktória és Árvai Károly 2014-ben határozták el, hogy keresztet, pontosabban kettős keresztet állítanak Bartában. (Ekkor került be az útépítés miatt a bartai – volt sűrűdűlői – kereszt a temetőbe.)

2015-ben megtalálták a leendő kereszt helyét, és Csőke György – a keresztállítás szellemi, lelki atyja – megtervezte a talapzatot és a keresztet.

Közben elindult a támogatók keresése is. Volt, aki anyaggal, volt, aki anyagilag támogatta a nemes kezdeményezést. 2016 tavaszára elkészült a talapzat, majd a fából készített kettős kereszt is a helyére került. Utolsó momentumként május végén felerősítették a táblát a talapzatra.

Az ünnepséget a kezdeményezők szándékosan időzítették június 4-ére, Trianon évfordulójára. Június 4-e 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja is, utalva arra, hogy nekünk, magyaroknak a szükségből kell erényt kovácsolnunk… 2016. június 4-én, szombaton verőfényes napsütésben gyülekeztek a keresztavatás résztvevői a bartai határban.

Viski-Latorné Dögei Edit közreműködésével és köszöntőjével pontosan 10 órakor kezdődött az ünnepség, majd e sorok írója beszélt megváltásunk jeléről, a keresztről, a határbeli keresztek történetéről, az apostoli kettős keresztről és a Szent István-i Magyarország időtlenségéről. (István király nem csak állam-, hanem egyházalapító is volt, ezért ábrázolják kettős kereszttel, és ezért szerepelt a magyar királyok címei között az apostoli jelző.) Mindezek után Csőke György beszéde következett, amelyet itt közölhetünk:

„Tisztelettel köszöntöm Önöket!

A múltban többféle néven is emlegették ezt a tanyákkal tűzdelt tanyavilágot: Puszta-Barta, Barta, Barta-puszta és közvetlen mellette található Szakállas-puszta, vagy Pusztaszakállas. Ez a táj kedvezett az Alföldre jellemző növénytermesztésnek és állattenyésztésnek, ezen a pusztaságon és környékén meg tudták valósítani az ősi foglalkozásokat. Az emberek értelmét látták annak, hogy itt letelepedjenek, gazdálkodjanak, önfenntartó módon éljenek. Az 1900-as évek elején újból elkezdtek kialakulni a tanyavilágban a közép- és kisparaszti gazdaságok. Erre a tanyavilágra is nagy hatással volt a Szenttamáson egykoron lakó gróf Almásy Imre, akinek kezdeményezésére a Jászságból és a Kunságból idetelepült emberek megtalálták itt a számításaikat. Fontos megjegyezni, hogy 1857-ben megépült a Szolnok-Debrecen vasúti pálya, amely nagyon sokat számított az itteni tanyavilág számára. A termékeiket és minden mást tudtak vonattal szállítani, kettős vasúti megállóhellyel is rendelkezett ez a tanyavilág. Ezek a bartai és a Pusztaszakállasi megállók voltak. Teltek, múltak az évek és a szépen gyarapodó bartai tanyavilágban egyre több gyermek született. 1927-ben megépült a Klebelsberg-féle nagyiskola, akkor már égetően szükség volt egy nagyobb, több tantermes iskolára.

Ebben az időszakban alakultak meg a kulturális körök is, levéltári adatok szerint négy kör működött Bartában, ahol pezsgő kulturális élet volt hagyományőrző ünnepségekkel, bálokkal és egyéb rendezvényekkel. Később megépítették a bartai kör épületét, amely központja volt az itteni tanyavilágnak és a kultúrának.

A második világháború után, az elszegényedett tanyavilág újra elkezdett termelni, egy idő után viszont jött a beszolgáltatás időszaka, és ezt nagyon nehezen élte meg a vidék. A szövetkezetek kialakulása végképp tönkretette a hagyományokon alapuló paraszti világot. A sokat szenvedett bartai tanyavilágban is megkezdődött az átalakulás és az elvándorlás. A hatvanas években már erősen érződött, hogy a város vonzása nagyon nagy, az emberek kezdtek beköltözni a környező településekre, így Törökszentmiklósra, Örményesre, Kuncsorbára és más helyekre. Leghamarabb a nagy múltú és terjedelmű Kuczori dűlőre volt ez jellemző, az elvándorlás már 1960-ban elkezdődött. A tanyavilág ezen része távol esett az 1948-ban megépített kőúttól. A hetvenes években az akkori városi tanács emberei kérdezősködtek itt, Bartában. Az után érdeklődtek, akarnak-e az emberek itt építkezni? A válasz az volt, hogy nem! A tanulság számukra az volt az egészből, hogy akkor nem kell ezzel a szórvány tanyavilággal foglalkozni komolyabban. Ezzel azt hiszem le is zárult egy hosszú időszak itt, Bartapusztán. Megállíthatatlan folyamat kezdődött el. Végül már nem volt annyi gyerek, hogy az iskola gazdaságosan tudjon működni, ezért 1979-ben be kellett zárni az iskolát, megszűnt a bolt is. Elérkezve a kilencvenes évekhez, elkezdődött a privatizáció, és kialakult a mostani helyzet. Az egykoron virágzó tanyavilág, amely ellátta a várost minden jóval, érdektelenség miatt továbbra is megállíthatatlanul pusztul.

Érdekes módon a bartai tanyavilágban nem állított senki útszéli keresztet, legalább is nem tudunk róla. Nagy valószínűséggel azért, mert többségében református emberek lakták e vidéket.

Az egyetlen kereszt, a Subicz-kereszt közel volt hozzánk, az a kereszt dűlőben volt látható, nem messze a sűrűdűlői iskolától. Megközelíthetetlensége és a rongálások miatt  áthelyezték innen a 4-es út mellé, a bartai elágazáshoz. Telt-múlt az idő, jött az autópálya építése, így onnan is át kellett helyezni vélhetően az utolsó helyére, a katolikus temetőbe. Ez a tény adta nekünk a motivációt arra, hogy építünk egy új keresztet itt Bartában. Tudnunk kell, hogy régen az utak mentén, az utak kereszteződésében állítottak keresztet, ennél jobb helyet nem is találhattunk volna, mint ahol most állunk. Megterveztük és kerestünk hozzá támogatókat, akik szívesen segítettek ennek a nemes feladatnak a végrehajtásában. Megtalálva a helyet, a mi keresztünket az elmúlt évben kezdtük el építeni, ahogyan az időnk engedte. A múlt héten értünk abba a stádiumba, hogy véglegesítettük az állapotát, így teljes szépségében látható.

Meglátásom szerint az útszéli keresztek tisztelete és megbecsülése általános a kereszténység körében. Fontos tudni, hogy régebben az volt a szokás, hogy az előtte elhaladó férfiak megemelték a kalapjukat, a nők pedig keresztet vetettek. Hagyományos megállói, állomásai voltak a zarándokutaknak. Mi is azt szeretnénk elérni, hogy ez a kereszt egy zarándokhely legyen, s jól érezzék magukat itt a tanyavilágból elszármazottak és a természetet kedvelők. Azt gondolom, legyen ez a kereszt erőforrás és figyelmeztető jel azok számára, akik e kereszt előtt megállnak, erősödjön bennük a haza és a táj szeretete. Mindezekkel azt akarjuk üzenni, hogy mi magyarok, keresztények együvé tartozunk! A valós múltunk ismerete pedig nagyon fontos, azért, hogy tudjuk milyen irányba haladjunk tovább.

Az a meglátásom, hogy napjainkban nem szokás már útszéli keresztet állítani, valószínűleg sokan nem értik a keresztek üzenetét, és ezért a keresztállítás értelmét sem látják igazán. Örökségünk újjáélesztése az lenne, ha ezzel a cselekedetünkkel motivációt adnánk másoknak is arra, hogy ne féljenek megvalósítani az ilyen jellegű álmaikat! Mint tudjuk, a bartai kettős kereszt összefogással, közös munkával, több ember segítségével és támogatásával készült el és került a helyére. Azt hiszem mindenki számára örömteli ennek az összefogásnak az üzenete, jele. Szeretnénk, ha ez a kis park egy zarándokhely lenne, azoknak az embereknek a találkozóhelye, akik sokat tettek a tanyavilágért és napjainkban is küzdenek azért, hogy a még meglévő tanyavilág, mint hungarikum fenn tudjon maradni.

Köszönöm a támogatást, az Isten áldja meg Önöket!

Köszönöm, hogy meghallgattak.”

A keresztállító beszédét a kettős kereszt felszentelése, megáldása követte. Főtisztelendő Bordás Péter katolikus plébános úr felszentelte, nagytiszteletű Viski-Lator Elemér református lelkész úr pedig megáldotta a keresztet, amelyet a három kezdeményező és Markót Imre polgármester adott át a bartai, illetve a miklósi közösségnek. A polgármester úr rövid beszédében örömének adott hangot, hogy 77 év után újra keresztet állítottak a városunkban, és mintegy ajándékként elmondta, hogy az önkormányzat eredeti állapotában fel fogja újítani a bartai iskolát, amiből erdei iskolát kívánnak létrehozni. A koszorúzások előtt a 90. zsoltárt énekelte el az ünneplő közönség, majd az ünnepség zárásaként újra közös éneklés következett. Régi magyar himnuszunk, a Boldogasszony, Anyánk és szép népdalunk, az Elindultam szép hazámból hangjaival, illetve utána egy kis megvendégeléssel ért véget a bartai keresztavatás. Az ünnepséget közel százan tisztelték meg jelenlétükkel, köztük Boldog István országgyűlési képviselő, Révi Attila alpolgármester, valamint a szolnoki Hertelendy Gábor Huszár Regiment két tagja, Bogdán Zoltán és – a törökszentmiklósi – Blaskó Zoltán. A keresztállítók emléklappal is kedveskedtek az ünnepség résztvevőinek, Karkuszné K. Szabó Marika pedig a kettős keresztet ábrázoló képzőművészeti tárgyaival ajándékozta meg a szervezőket.

Cikkünk zárásaként a bartai kettős kereszt táblájának feliratát „vesszük kölcsön”: Életünket, tetteinket, cselekedeteinket az Isten dicsőségére és az emberek javára próbáljuk alakítani úgy, hogy nem feledkezünk meg őseinkről, elődeinkről, hagyományainkról – köztük a bartai tanyavilágról – sem.

 

 

 

 

 

 

 

...

 

Téma: 2016. Kettős keresztállítás Bartapusztán

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása