Felújításra kerül  az egykori Barta pusztai iskola

 

 

Az egykori Barta pusztai Iskolát 2013 májusában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.  az önkormányzat ingyenesen tulajdonába adta át. Az ingyenes tulajdonba kerülésnek több sajátos feltétele volt, többek között az épületben kulturális, közművelődési tevékenység támogatása, múzeum létrehozása. Sajnos az épület jelenleg is igen rossz állapotban van, a hozzátartozó raktár részt pedig életveszélyessé kellett nyilvánítani. Ahhoz, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő által előírt elvárásoknak megfeleljen, az épületet fel kell újítani.

 

A tulajdonba kerülés óta az önkormányzat folyamatosan keresi a forrásokat az épület felújítására, de eddig csak saját forrásból tudott kisebb javításokat elvégezni.

 

2016. tavasszal jelent meg Magyarország Kormányának felhívása a vidéki térségekben található, településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciójának és energetikai fejlesztésének, a közösségi funkciókat ellátó létesítmények energetikai korszerűsítésének, továbbá a többfunkciós közösségi terek létrehozásának és fejlesztésének megvalósítására kiírt „Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítése” című, VP-6-7.4.1.1-16 kódszámú pályázati felhívása. A felhívás több célterület megvalósítására kínál lehetőséget.

 

A pályázati kiírás célja a vidéki térségben élők életminőségének javítása, a vidéki települések vonzóbbá tétele olyan, a fenntarthatóság növelését, a társadalmi felzárkóztatást és az egész életen át tartó tanulást elősegítő fejlesztések által, melyek a helyi szükségletek mértékéhez igazítva tényleges közösségi jellegű funkciókkal és használattal bírnak. Kiemelt célkitűzés az energia- és erőforrás hatékonyság növelése, illetve az alapvető szolgáltatásokhoz és a közösségi élet feltételeihez való hozzáférés javítása a közösségi terek létrehozásával, fejlesztésével. Önkormányzatunk a 2. célterület keretében kívánja megvalósítani (Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója) az egykori általános iskola épületének felújítását.

 

Pályázat keretében kívánjuk megvalósítani a főépület homlokzatának felújítását, a tetőhéjazat javítását, esetleges cseréjét, valamint a nyílászárók cseréjére is sor kerül majd. Az épület jellegének megőrzése érdekében nem terveztek energetikai fejlesztéseket, és egy toldalék épület rész elbontásával helyre állítják az eredeti típusterv szerint megvalósított tanyasi iskolát.

 

A pályázatot 2016. évben nyújtotta be az önkormányzat, és 2017 augusztusában érkezett meg a támogatói döntés, 30 millió Ft-ot nyert a város. A támogatási döntésben sajnos több szükséges munkafolyamat nem szerepelt, így az önkormányzatnak saját forrásból kellett pótolni a kieső támogatást. A kiviteli tervek elkészítését követően lefolytatásra került a közbeszerzési eljárás, és aláírásra került a vállalkozói szerződés. A kivitelező 2018.09.12-én átvette a munkaterületet, és elkezdődött az épület felújítása. A vállalkozónak 120 napja van a tervezett fejlesztés megvalósítására, így várhatóan ebben az évben felújításra kerül az épület, és a jövő évben már a közművelődési, oktatási rendezvények helyszíne lehet.

Bukta Ágnes   2018.10.20.

==========================================================================================================================

TÖRÖKSZENTMIKLÓS-BARTAPUSZTA  2017. 08. 21. 17:25

Újra élettel telhet meg az éppen negyven éve bezárt bartapusztai tanyasi iskola. Az önkormányzat mintegy 30 millió forintot nyert az épület felújítására, a tervek szerint a volt iskolából népház, vagyis közösségi tér lesz.

– Jó volt ide járni… mi közel laktunk, pár száz méterre, de volt olyan gyerek is, aki 4-5 kilométert is gyalogolt hogy tanulhasson… – így emlékszik vissza az épület jelenlegi gondnoka, Csőke György a diákéveire, melyet a bartapusztai tanyasi iskolában töltött.

– Itt egy beépített csempekályha volt – mutatja az alsósok termében –, akkor az volt a módi, hogy a gyerekeket levetkőztették, mert átázott a ruhájuk, mire ideértek. Egy tanyasi tanító feladata nagyon sokrétű volt.

– Egy teremben tanultak az elsős, másodikos, harmadikos diákok, más-más padsorban. A másik teremben volt a felső osztály, középen pedig egy tanári szoba – mutatja be az egykori intézményt.

Törökszentmiklós belvárosától 10–15 kilométerre vagyunk. Az úton idejövet tanya és út közelében legelésző tehenek mellett haladtunk el. Az egykori iskola boltíves épületét tágas mező öleli körül, udvarán betévedt őzikék szaladgálnak.

Csend van, az épülettel egyidős tölgyfák negyven éve ritkán látnak itt gyerekeket, pedig egykor akár kétszáz tanulót is okítottak lombjaik alatt.

– Ez a bartai tanyavilág nagyon nagy kiterjedésű volt, Szenttamásig benyúlt. Csak ezen a környéken körülbelül 250 tanya volt. Az épületet 1927-ben, a Klebersberg-­féle iskolaépítő program során nyitották meg, és 1977-ben zárták be, mert elnéptelenedett a környék, nem volt elég tanuló – meséli a tanyakutatóként is dolgozó György, akinek mindig szívügye volt az épület sorsa.

 

– Sokan visszajeleztek, amikor a közösségi oldalon megtalálták régi iskolájukat. Ausztráliá­ból, Kanadából hetven-­nyolcvan éves emberek is, akik ide jártak, és egykor a Rákosi-korszak kuláküldözései miatt menekültek el. 2007-től szervezünk találkozókat is, nagyon nagy igény van rá – tette hozzá.

Az önkormányzat tavaly nyújtott be pályázatot, hogy megmentse az épületet az enyészettől.

– Törökszentmiklós közigazgatási területén összesen öt Klebelsberg iskola volt, ebből kettő van meg, a másik Óballa belterületén, mely most közösségi házként működik – mondta el honlapunknak Markót Imre, Törökszent­miklós polgármestere.

– Az akkori kormányzat rendkívül fontosnak tartotta, hogy felszámolja az országban az analfabetizmust, ezért iskolaépítési programba kezdett.

– A megmaradt épületeket szeretnénk megőrizni az utókor számára, mert ez kötelessége az önkormányzatnak, ugyanakkor az is elmondható, hogy erre nagy az igény a volt tanulók és tanítók részéről is – tette hozzá a polgármester.

A volt iskolát a tervek szerint népházként, vagyis olyan közösségi épületként használják majd, amely akár diákok táboroztatására, de civil összejövetelek megtartására is alkalmas lesz. A felújítási munkálatok, a tervek szerint, jövő év elején kezdődnek majd el.

Molnár-Révész Erika

2017.08.21.

2017. 08. 21. 17:25

 

Az iskola honlapja:

https://bartapusztaiskola.simplesite.com/

================================================================

Klebelsberg-iskolák.

Általában a puszták legrangosabb, legjobban megépített épületei. Közülük néhány, építészeti szempontból figyelemre méltó „magyaros” stílustörekvések hordozója.

A tanyásodott határrészen álló, zárt településen kívül eső, külterületi alsó fokú oktatási intézmény. Egy vagy két tanteremből, valamint tanítói lakásból áll. Általában osztatlan vagy részben osztott. Gyakran tanító házaspár lakik kint az iskola melletti lakásban, akik közül a feleség az alsó tagozatot, a férj pedig a felső tagozatot tanítja. A környékbeli tanyai gyerekek gyalog és kerékpárral közelítik meg a pusztai iskolát. Télen, nagy hó esetén egy-egy dűlő gyerekeit sok helyen felváltva viszik a szülők lovasszánkóval. A tanyai iskola nemcsak oktatási, hanem közművelődési feladatokat is ellát. Tanítója egyben a környék népművelője, tanácsadója is. A lakosság gyakran keresi fel ügyes-bajos dolgaival. Kultúrház híján a tanyai iskolában tartanak műkedvelő színjátszó próbákat és előadásokat, sőt néha bált is. Ide járnak „dalárdába”, újabban pedig tv-t nézni. Itt tartják a különféle társadalmi, politikai rendezvényeket, pl. gyűléseket, szavazást, tanfolyamokat stb. Sok tanyai iskola egyben vallási kultuszhely is. Az épület egyik végébe épített kápolnát magas, spalettaszerűen nyitható deszkaajtó választja el a tanteremtől. Vasárnaponként kinyitják a választó ajtót és a tanterem templommá alakul. Az ilyen iskolák többsége mellett az udvaron harangláb is áll. – A tanyai oktatás kezdetei Mo.-on a 19. sz. első felére nyúlnak vissza. Ekkor még ún. laikus néptanítók: értelmes parasztemberek, bukott kántorok, kiszolgált katonák tanították betűvetésre a pusztai gyerekeket. A parasztok öntevékenyen maguk fogadtak tanítót. Természetbeni bérét is maguk adták össze. A tanítás egy-egy erre alkalmas tanyában folyt a téli hónapokban. A 19. sz. második felében a városok legtöbb helyen maguk vették kezükbe a határbeli iskolák ügyét. A tanyákon élő nép szaporodása miatt a külterületi iskolák számának növelése és tanítási színvonalának emelése a századforduló tájára egyre sürgetőbb állami és helyi közigazgatási feladattá vált.

Az 1950-es, 60-as évektől kezdve a tanyai iskolák veszítettek jelentőségükből. A körzetesítés előrehaladása, a tanyai gyerekek városi kollégiumokban való elhelyezése folyamatosan csökkenti szerepüket.

Forrás:https://mek.oszk.hu

 

Az Bartai Iskola rövid története

 

  Gróf Klebelsberg Kunó 1914-ben készítette az első számbavételt, már akkor pontos ismeretekkel bírt az elemi iskolák adatairól. 
Az analfabetizmus felszámolását célul kitűző népiskola-építési program keretében 5 esztendő alatt ötezer népiskolát létesítettek.

1925-ben olyan új tantervet vezettek be a 6 osztályos elemi népiskolákba, amely összhangban állt a korabeli modern európai reformpedagógiai törekvésekkel is.

Egy 1899-es térkép szerint Bartapuszta már eléggé benépesült, sok gyermek született. 

Az első öntevékeny kezdeményezést Bódi István tanyagazda tette meg.
Tanyájában megszervezte az alapvető oktatást, írástudó ember lévén fontosnak tartotta a betűvetést az olvasást és a számolást. 

Először épült egy, egy tantermes iskola vályogból , ide már szakképzett tantót alkalmaztak.
Szijj Ferenc kezdte meg a tanítást az új tanyai iskolában, tanítás két csoportban történt, reggel a kezdők tanultak,délután a haladók.
Később ez az iskola kicsinek bizonyult, tervezgetni kelett az újabb nagyobb iskolát.

Törökszentmiklós akkori agilis főjegyzője Erdélyi Kálmán nagy nehézséggel küzdve keresztül vitte

a Városháza testületén ,hogy felépüljenek a környékünkön a tanyai iskolák.

gróf Klebelsberg Kunó 1925-ben olyan új tantervet vezettek be a 6 osztályos elemi népiskolákba, amely összhangban állt a korabeli modern európai reformpedagógiai törekvésekkel is.

Állami támogatással elkezdődött az építkezés. Ezeket az épületeket mai is Klebelsberg típusú boltíves folyosók jellemzik. 
A kivitelezésnél a gyorsaságon kívül arra is ügyeltek, hogy az épületek időtálló, minőségi anyagokból - például drága klinkertéglából - készüljenek, célszerűek és higiénikusak legyenek, és illeszkedjenek a helyi építési szokásokhoz is. Nem szerették volna, ha a silány kivitel magát a nagyszerű programot járatja le. Nagy gondot fordítottak a leendő tanítók lakásaira is

Az analfabetizmus felszámolását célul kitűző népiskola-építési program keretében 5 esztendő alatt ötezer népiskolát létesítettek.

A Bartai Iskola 1927-ben készült el, ekkor adták át a tanulóknak, építői ,Endrődi és Kovalszki mesterek voltak. 

Két 8x6-os, és egy 4x6 m-es termet és szolgálati lakást építettek. Jellemző, hogy az akkori épületek közül sok még ma is megvan.

Átadás után megkezdődött a tanítás, 160 kisdiák kezdhette meg a tanulmányait két pedagógus tanított hat osztályt.

1948-ban kötelezővé tették a nyolc osztály elvégzését, ezzel együtt megindult a szakosított tanítás.

Törökszentmiklósról jártak ki a szaktanárok, hamarosan megalakult a külterületi igazgatóság.

Karakas Sándor vezetésével elkezdett működni a testület.

Szűrös Istvánné (Marica Néni) 1957-ben került az iskolába alsó tagozatos tanítónak, 77 gyermeket kellett tanítania, 

teltek múltak az idők és ezután jött az oktatási reform. 1964-ben megszüntették a tanyai iskolákban a felső tagozatokat.

A tanulók választhattak vagy kollégium vagy az iskolabusz vitte be az akkori Rózsa Téri Iskolába őket.

Az alsó tagozat kint maradt két tanítóval. A korszerűbb tanításhoz nagy segítséget nyújtott az addigra már kialakult 

Alkotmány termelőszövetkezet. Az iskola életét és  munkáját megkönnyítette az áram bekötése is 

Az iskola tőlük kapta az ivóvizet, és az akkoriban ritkaságszámba menő televiziót is, ezzel kitágult a világ a gyerekek felé is,és egyre több tanyasi ember nézhette a TV-t. Az idő múlásával sajnos a gyermek létszám egyre csökkent, ekkor már egy tanítónak kellett tanítani a négy osztályt. 

Egyre nagyobb volt a város vonzása,sokan döntöttek arról, hogy végleg elhagyják a tanyavilágot.

Végül már nem volt annyi gyerek ,hogy az iskola gazdaságosan tudjon működni.

1979-ben be kellett zárni az iskolát

Az állami tulajdonú iskola épületet a Polgárvédelem vette kezelésben, ez a szervezet használta sokáig raktárként és kiképzőbázisként.

Egy idő után ők is elhagyták az épületett a rendszerváltozás után, így indult lassú pusztulásnak az egész.

Teltek múltak az évek az iskola csak ott ált üresen, gazosan gazdátlanul.

Ezért döntöttem úgy 2007. tavaszán, hogy felkeresem egykori szeretet tanítómat, Szűrös Istvánnét Marica Nénit. 

Elmondtam az ötleteimet a Bartai Iskolával kapcsolatban. Rögtön felcsillant a szeme. Nagyon köszönöm neki, hogy akkor mellém állt ebben a feladatban és mindig közreműködik a különböző programokban önzetlen segítségével.

Ma, amikor oly sokat beszélünk az erdei iskolákról, és sok-sok pénzt költünk arra, hogy az iskolás gyerekeket utaztassuk 

több száz kilométerre, nem vesszük észre, hogy van lehetőség a városunkhoz közelebb is.

Sokszor hallható olyan rossz vélemény amely negatívan jellemzi a tanyáról származókat és az ott  élőket. 

Ezek az emberek azt hiszik, hogy mi kevesebbek vagyunk, mint városi társaink. Lehet, hogy nagyobb utat kellett megtennünk ahhoz, hogy megszerezzük azt a tudást, amit városi társaink, de erős gyökereink, szívós kitartásunk erőt adott ehhez.

A mai napig visszajárunk a tanyavilágba  és a majdnem elfeledett iskolánkba. Nagyon sok gonddal kellett megküzdenünk. 2007. őszén mire megtudtuk rendezni a 80. évében járó iskola osztálytalálkozóját.
Sok volt diák szemében láttam a jóleső érzést, hogy újból jó együtt lenni idősnek és közép- korúnak egyaránt.
Látván azt, hogy Marica néni milyen jól tud mesélni nekik a régi időkről ,úgy gondoltam, hogy életút filmet készítek vele az iskolai évekről, valamint egykori tanítványáról, aki Amerikában él és pont itthon tartózkodott akkor.
Ez a film nagyon jól érzékelteti, hogy milyen is volt a régi iskolában az élet, és milyen nehéz körülmények között jártak oda a diákok mégis boldogan rótták a tanyasi táj hosszú, poros útját. 

A film nagyon jól sikerült. A helyi TV is közvetítette a lakosság felé. Köszönöm a segítséget! A kamera mögött sok minden megfogalmazódott bennem. Úgy gondolom, hogy az iskola épülete, udvara sokrétű tevékenységeknek lehetne otthona. 
A 2008. nyarán nagyszabású hagyományőrző napot ,és iskola találkozót szerveztünk sponzori alapokon. Több mint kétszázan voltak a rendezvényen. Városiak és volt tanyasi vendégek nagyon jól érezték magukat. Színvonalas programot sikerült összeállítani.
Ezúton szeretném megköszönni az önzetlen támogatást, amit a rendezvény lebonyolításához kaptunk. 

Színvonalas műsort adtak a következő előadók: A Szentmiklósi Népdalkör, Miklós Néptánc Együttes, Bogácsi Népdalkör és a Bükkábrányi Népdalkör.
Minden jelentős eseményről film is készül, amit a T1TV többször sugárzott.
Az ősz (2008) folyamán a Bartai Iskolába a Kölcsey Ferenc Általános Iskolából voltak kint gyereke.
Szinte leírhatatlan az az öröm ,ahogyan a gyerekek élvezték a kinti világot, a szaladgálást, az éneklést, sétálást a dűlő úton, s közben Marica néni csak mesélt, és mesélt a gyerekeknek.
Meglepődve tapasztaltam, hogy a gyerekek egy része az abszolút modern társadalmunkban még fára sem mászott.
Mert tiltották nekik? Mi annak idején azt tanultuk, hogy szabad fára mászni csak…!körültekintően ,és azt is meg kell tanulni. 

Nagyon lényeges lenne a gyermekeket már korán szoktatni a természethez, a környezetünk védelmére nevelni, és egyáltalán kint a szabadban tartani nekik különböző foglalkozásokat. 

Lenne lehetőség arra is, hogy az iskolás gyerekek megismerkedjenek a régi paraszti életforma kellékeivel ,illetve a tanyasi világban tartott állatokat, lovat ,szarvasmarhát közelebbről megismerhessék. Továbbá nagyon tudnak örülni minden fajta mezőgazdasági gépnek is, amit működés közben láthatnak.
Az iskola 1927-ben épült ,azóta nagyon sok diák került ki a falai közül. Ezek az emberek az idő elteltével egyre gyakrabban jönnek ki a volt iskolához. Szeretnének bejutni az épületbe, nézelődni kicsit nosztalgiázni a jó levegőn, kicsit megpihenni. 

Úgy gondolom a város körül szűkülnek a lehetőségek. A tanyasi életformát itt jól lehetne szemléltetni ,hiszen eredeti környezetben lehet hitelesen ábrázolni. 

Bartapuszta olyan hely, ahová bármikor lehetne kerékpár túrákat szervezni és különböző eseményeket rendezni az iskolában.
A régi iskola újra életre keltése pozitív hatással lehetne egész Bartára.

2014-óta minden évben komoly nagy találkozókat rendezünk az iskolába, minden nyáron a összegyűlnek a 

Bartai elszármazottak és a köznyezetet szerető emberek.

Jelenleg 2016-ban már túljutott az iskola épülete az első munkálatokon az Önkormányzat jóvoltából,

Örülünk neki, hogy pozitív irányba mennek a dolgaink. 

Más értékrend alakulhatott volna ki ,ha a „volt” iskola nem lett volna ennyire elhanyagolva...

 

                                                                                    

                                                                                            Az iskola Tanárai voltak

 

SZIJJ FERENC-KARAKAS SÁNDOR
BIHARI NAGY LAJOS-SZABÓ LAJOS
DR KARAJOS GYULA-CSIKÓS FRANCISKA
RETTEGU UNGVÁRI GYULA-DR GYERGYÓI JÁNOS
FÁTYOL JENŐ-DOMJÁN LÁSZLÓNÉ
MERKI TERÉZ-MARKÓT IRÉN
FONÁTH JÁNOSNÉ-STÉH IRÉN 
SINKA JÁNOS-HERKELY ISTVÁN
LEGEZA MIHÁLY-KELECSÉNY VENDELNÉ
SZŰRÖS ISTVÁNNÉ-SZALÓKI LÁSZLÓ

 

Írta:Csőke Gyuri
2016.03.05.

 


 

 

 

==================================================================================================================

2015. Őszén

Az Önkormányzatnak köszönettel tarttozunk azért, hogy megkezdődött az iskola felujítása.

Elkészűlt az új csatorna, megerősítést nyert a tetőszerkezet.

==================================================================================================================================

2015.11.29-én rendeztük a iskola környékét az Önkormányzat kérésének megfelelően.

Csőke György

Varga Ferenc

Árvai Károly

 

 

=================================================================================================================================

2010-ben nagy belvíz volt bartába és elérte az iskolát is.

A valamikori alsó iskolások terme kifogástalan állapotba van bármikor

látogatható.

Az egykori polgárvédelmi oktató terem  jó állapotba van .

Ez a termet szépen kifogjuk festeni és régi osztály képeket helyezünk el a falon.

==================================================================================================================================

2013-as állapot!

 

 

Téma: Bartai Iskola

Dátum: 2013.05.22

Feladó: Révész Kitti

Tárgy: Iskola

Egy mezőgazdasági szakot simán lehetne tanítatni a fiatalokkal, bentlakásosan legalább valami értelmes dolgot is lehetne beléjük faragni mert szerintem nincs ennél nyugodtabb és jobb környezet mint ahol ez az iskola van :-) Szomorú hogy ilyen állapotban Van :-(

Új hozzászólás hozzáadása