Alföldi tanyák napjainkban

Magyar jellegzetesség a tanya fogalma, az alföldi tanyák világa az Európai Unió számára idegen fogalom, jellegzetes hungaricum. Korábban a külterületi települést értettük tanya címszó alatt, de ide sorolták a külterületi zártkerteket és a majorokat is. Ma már közigazgatási fogalomként használjuk a tanya meghatározást, de a szakirodalmi leírásokban a tanyákkal, tanyák életével, a tanyarendszerek fejlődésével és fejlesztésével is találkozhatunk.

Tanyát tehát külterületen, települések közelében és a pusztában is találunk. A tanyákon jellegzetes életmódot folytató parasztemberekkel találkozhattunk a XX. században, ma biogazdáknak, ökogazdáknak nevezi őket a népnyelv. Létfenntartásukat a tanya körül fellelhető szántóföldek és a tanyán tartott állatok biztosítják. Legtöbb pusztai tanya épületünk, épületegyüttesünk csárdaként, panzióként, illetve múzeumként, élő tanyamúzeumként is funkcionál, mindamellett megtartotta korabeli arculatát, diszkrét báját, titokzatos világát.

A pusztulásnak indult tanyaépületek régi vagy új gazdái arra teszik fel életüket, hogy a régi, hagyományos építkezési formákat és módokat követve újjáépítsék vagy felújítsák azokat. A rekonstruálás után a bátrabbak a régi életmódjuktól eltérő új, fenntartható és egészségesebb életet élnek, illetve a tanyára látogató érdeklődőket is erre buzdítják az életmód bemutatásával.

A korabeli intézkedések, melynek során tanyai iskolahálózatok és gyülekezeti helyek alakultak ki, ma is összetartó erejűek lehetnek, a tanyavilág újjáéledésével. A tanyákon könnyen és egyszerű módon valósítható meg a fenntartható fejlődésnek megfelelő életmód, illetve olyan bemutató gazdaságok, idegen szóval farmok létesülhetnek, amelyek fontos szerepet kapnak a hazai génbank hálózat kiépülésében, illetve a biodiverzitás elsőszámú segítő terepévé válhatnak.

A tanyai életforma nem egy, a földtől elrugaszkodott, nevetnivaló életmód, hanem annak az egyszerű ténynek a bemutatása, hogy együtt élni a természettel, ismerni a növények és állatok legkülönfélébb szokásait, alkalmazkodva a természet erőihez, a saját igényeink is kielégítésre kerülnek. A mai tanyákon már találunk telefonvonalat, faxot és internetet is. Kulturált környezetben, de a régi értékek megtartásával, nyugodtan és egészségesebben élhetünk. Egy hétvége, vagy egy hosszabb nyaralás a tanyavilágban számos felfedezéssel, örömmel jár a városi ember számára. Visszatalálva gyökereinkhez, felidézhetjük őseink emlékét, verejtékes munkáját, ezáltal önmagunkat is jobban megismerjük és nagyobb önbecsülésre tehetünk szert.

Az Alföldön a mezővárosok közelében találunk tanyavilágot, ilyen a kerekegyházi is, mely jellegzetesen Kecskeméthez köthető, szórványtelepülések jellegzetességeit magán hordozó településforma. A felaprózódó tanyákat a teljes pusztulástól az újabb reneszánsz mentette meg, az urbanizálódás azonban nem nyújtott élhető életformát, így megjelentek az új tanyatulajdonosok, illetve újabb tanyák épültek ott, ahol azelőtt csak a puszta állt. A város relatív közelsége kellő elszántsággal párosulva felélesztette a tanyavilágot. A földbirtok árának csökkenése, az úthálózat kiépülése, a közművek elérhetősége, illetve a technológia fejlődésével azok mobilizálhatósága (gáztartályok, áramfejlesztők, stb.) lehetővé tette, hogy akár a legeldugottabb helyen is összkomfortos életet rendezhessen be az, aki a csendre vágyik, mégis közel szeretne lenni a városokhoz.

Erdei-Gulyás Gabriella

Forrás:https://civertan.blogter.hu/309756/alfoldi_tanyak_napjainkban https://www.okomuzeum.hu/magyar/informaciok/okomuzeum_alfolditanyak/10/6/10/1/1