A Szűcs kúria története
Nagy örömünkre az egykori nagy hírű Szűcs família leszármazottja Szűcs (III) Ferenc Ausztráliából megkeresett bennünket levelével amit nagyra értékelünk, a következő információkat bocsátotta rendelkezésünkre.
"A Szűcs család viszonylag későn szerezhetett birtokot a Törökszentmiklós határában elterülő Bartapusztán az 1897-es gazdacímtár említette első ízben a família nevét.
Ekkor Szűcs (I) Ferenc tulajdonában 108,Szűcs Gábor tulajdonában 134 katasztrális holdas földterület volt. A kúriát historizáló és a villaépítészetet idéző stílusjegyei alapján a XIX-XX.század fordulója táján emelték.
(Az 1883-as III. katonai felmérés még csak a majort tüntette fel Bartapusztán.) A visszaemlékezések szerint a kúriát Szűcs (I) Ferenc építette 1905-ben. A szabadon álló, földszintes téglalap alaprajzú épület a kúria sarkait armirozás díszíti az egyenes záródású szegmensíves kereteléssel és stilizált zárókővel díszített ablakok eredeti pálcarácsai ma is megvannak.
Főhomlokzatának középrészén falsíkban simuló tornácszerű rész húzódik felette fából készült háromszög-oromzatlátható. A középrész mögött négyzetes alaprajzú egy emeletes gerendavázas szerkezetű sisakkal ellátott tornyocska emelkedik amelyen 1 ablak nyílik.
A középrésztől balra egy ajtó jobbra egy ablak látható. A bal oldali oldalhomlokzat 3 tengelyes a jobb oldalihoz bővítményt csatoltak. A hátsó homlokzat 4+4 osztású belsejében egy központi teremből nyílnak a szobák az épület egy része alatt pince húzódik. 1925-ben a birtoknak Szűcs István törökszentmiklósi lakos volt a tulajdonosa ekkor a teljes földterületet Molnár István bérelte tőle.
A visszaemlékezések szerint a II. világháborúig Szűcs (II.)Ferenc is rendelkezett itt birtokrésszel. A Szűcs-birtokon a két világháború között magas színvonalú gazdálkodás folyt. A kúria valamint a majorság gazdasági épületei –az istállók a kovácsműhely bognárműhely egy négyszög alakú udvart zártak körül. A II. világháború után, 1948-ban a Szűcs család a kúriát és a birtokot felajánlotta a t Törökszentmiklóson akkor megalakult Téli Mezőgazdasági Iskola tangazdasága számára, Az intézmény 1949-50-ben mezőgazdasági technikummá fejlesztették.
A tangazdaság önállóságát 1950-ben megszüntették ezután a Surjáni Állami Gazdaság felügyelete alatt működött, de mindvégig oktatási célokat szolgált. Az 1950-es években a főagronómus szolgálati lakásá és irodákat helyeztek el a kúriában. Amikor 1970-ben a surjáni a Csorbai és a Szenttamási állami gazdaságok egyesültek a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság kezelésébe került a major.
Napjainkban a törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazdasági Szakiskola és Szakközépiskola tangazdasága működik itt. A kúria hosszú ideje üresen áll állapota leromlott. Az egykori kert maradványai még láthatók régen török mogyorófák álltak benne. Az eredeti majorsági épületet mára lebontották helyükön a tangazdaság újakat épített".
Dr Virág Zsolt-Magyar Kastélylexikon
(Az 1883-as III. katonai felmérés még csak a majort tüntette fel Bartapusztán.) A visszaemlékezések szerint a kúriát Szűcs (I) Ferenc építette 1905-ben. A szabadon álló, földszintes téglalap alaprajzú épület a kúria sarkait armirozás díszíti az egyenes záródású szegmensíves kereteléssel és stilizált zárókővel díszített ablakok eredeti pálcarácsai ma is megvannak.
Főhomlokzatának középrészén falsíkban simuló tornácszerű rész húzódik felette fából készült háromszög-oromzatlátható. A középrész mögött négyzetes alaprajzú egy emeletes gerendavázas szerkezetű sisakkal ellátott tornyocska emelkedik amelyen 1 ablak nyílik.
A középrésztől balra egy ajtó jobbra egy ablak látható. A bal oldali oldalhomlokzat 3 tengelyes a jobb oldalihoz bővítményt csatoltak. A hátsó homlokzat 4+4 osztású belsejében egy központi teremből nyílnak a szobák az épület egy része alatt pince húzódik. 1925-ben a birtoknak Szűcs István törökszentmiklósi lakos volt a tulajdonosa ekkor a teljes földterületet Molnár István bérelte tőle.
A visszaemlékezések szerint a II. világháborúig Szűcs (II.)Ferenc is rendelkezett itt birtokrésszel. A Szűcs-birtokon a két világháború között magas színvonalú gazdálkodás folyt. A kúria valamint a majorság gazdasági épületei –az istállók a kovácsműhely bognárműhely egy négyszög alakú udvart zártak körül. A II. világháború után, 1948-ban a Szűcs család a kúriát és a birtokot felajánlotta a t Törökszentmiklóson akkor megalakult Téli Mezőgazdasági Iskola tangazdasága számára, Az intézmény 1949-50-ben mezőgazdasági technikummá fejlesztették.
A tangazdaság önállóságát 1950-ben megszüntették ezután a Surjáni Állami Gazdaság felügyelete alatt működött, de mindvégig oktatási célokat szolgált. Az 1950-es években a főagronómus szolgálati lakásá és irodákat helyeztek el a kúriában. Amikor 1970-ben a surjáni a Csorbai és a Szenttamási állami gazdaságok egyesültek a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság kezelésébe került a major.
Napjainkban a törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazdasági Szakiskola és Szakközépiskola tangazdasága működik itt. A kúria hosszú ideje üresen áll állapota leromlott. Az egykori kert maradványai még láthatók régen török mogyorófák álltak benne. Az eredeti majorsági épületet mára lebontották helyükön a tangazdaság újakat épített".
Dr Virág Zsolt-Magyar Kastélylexikon
==================================================================================================================
Az egykori Szűcs família nagyon értékes és nagy hírű mintagazdaságot működtetett valaha
Bartapusztán amely ma is példaértékű lehet mindenki számára.
A család sírboltja a református temetőben 2016-ban
Sajnos az egykori Szűcs kúriáról lemondott mindenki így az enyészeté lett az egész.
Téma: A Szűcs kúria története
Nincs hozzászólás.