Webnode

A tanyák

Országgyűlési határozat a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről Az Országgyűlés 49/2009. (V. 27.) OGY határozata a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről.


A tanya – mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma – a magyar társadalmi, településszerkezeti- és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része. Sajátos társadalom-földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, ezzel együtt pedig az európai örökség részét képezi. A tanyák igazodnak természetföldrajzi adottságainkhoz, az itt élő generációk nemzedékről nemzedékre adják át hazai termesztési-tenyésztési hagyományainkat, a gazdálkodásban megszerzett és felhalmozott tudás anyagot, őrzik tájfajtáinkat és őshonos állatfajtáinkat, ezzel a biodiverzitás gazdagságát, hozzájárulnak a magyar táj fenntartható használatához és a heterogén termelési kultúra fenntartásához. A tanyák és tanyás térségek védelme és fejlesztése, a tanyavilág ban meglévő nemzeti értékeink megőrzése érdekében, valamint az itt élők iránti társadalmi szolidaritás kifejezése érdekében a Magyar Országgyűlés: Kinyilvánítja, hogy a tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése ésfejlesztése nemzeti érdek.
Felkéri a Kormányt, hogy az eddig elvégzett kutatások eredményeire támaszkodva a hazai tanyák és tanyás térségek helyzetéről, legfontosabb problémáikról és az azok megoldása érdekében eddig tett kormányzati lépésekrol 2009. szeptember 15-ig készítsen átfogó jelentéstést és azt nyújtsa be a Magyar Országgyűlésnek.
Felkéri a Kormányt, hogy – összhangban a 2. pontban foglalt átfogó jelentéssel és annak megállapításaira építve – 2009. november 30-ig készítsen a különböző szakpolitikákat integráló átfogó cselekvési tervet a tanyák és tanyás térségek megőrzésére és fejlesztésére, különös tekintettel a legfontosabb feladatokra és fejlesztési irányokra, az azok megvalósításához szükséges intézkedésekre és támogatási lehetőségekre, továbbá azok összehangolására.
Felkéri a Kormányt, hogy – e határozat hatálybalépésének időpontjától számítva – 2 évente számoljon be a Magyar Országgyűlésnek a 3. pontban rögzített cselekvési terv megvalósításáról.
A határozat a közzététele napján lép hatályba.

Megjelent: A Magyar Közlöny 72. számában, 2009. május 27.-én a 17065-17066 oldalán.


Magyar tanya, tanyasi életforma

Az Európa-szerte egyedülálló magyar tanya A hazánk településállományának Európa-szerte egyedülálló jelensége a tanya. A tanya az századok során a Magyar Alföld képének unikális és meghatározó elemévé vált. A XX. század eseményei folytán azonban a tanyavilág addigi szerves fejlődése előbb megbicsaklott, majd megállt. Napjainkban a tanya – bár jelentőségéből veszített – még mindig több mint 200 000 embernek nyúltja az otthont, munkát, míg egyre többeknek a kikapcsolódást vagy a szabadság érzését. A magányos település jelleg azonban számos olyan hátrányt jelent, amely megnehezíti, hogy ez a településfajta a XXI. században sikerrel tölthesse be régi és új feladatait. Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása lehetőséget nyújt arra a, hogy a tanyavilágot újból fejlődési pályára állítsuk és a magyar nemzeti vagyon részeként megóvjuk a következő generációk számára. E célok elérése érdekében az FVM-VKSZI létrehozta a Magyar Tanya Programirodát, amely a már dolgozó Helyi Vidékfejlesztési Közösségeket kívánja a tanyafejlesztés lehetőségeinek feltárásával, információkkal, és hírekkel segíteni, egyszersmind ösztönözni a munkacsoportokat a tanyák fejlesztési tervekbe történő bevonására.

A tanya és a tanyasi életforma múltja:


Az Alföldön a törökdúlás után csak néhány város maradt meg, amelyek magukba foglalták az elpusztult falvak területét is. A nagy külterületű városok határában születtek meg az első tanyák., amelyek előbb csak az állatok mellé szerződtetett ember, később egész családok otthonává vált. A XIX. századra a tanya már az alföldi mezővárosok szerves részévé vált. A tanyasi gazdálkodás biztos megélhetést nyújtott és hozzájárult a magyar társadalom modernizációjához; a parasztpolgár a kor társadalmának megbecsült tagja volt. A második világháborúig a tanya birtoklása rangot és megélhetést birtokosának. A háború után jelentősen megnőtt a tanyák száma, ám a nagyüzemi mezőgazdasági termelés térnyerése, a kedvezőtlen állami szabályozás és a városokban elérhető magasabb életszínvonal hamarosan a tanyasi lakosság lélekszámának csökkenéséhez vezetett.

A tanya jelene:


A nyolcvanas évek elejétől kezdődően a tanya a pusztulási folyamatok között is erősen differenciálódott, a különböző tanyatípusok egyre élesebben különültek el egymástól. Napjainkra a tanyáknak számos típusa alakult ki (pl.: farmtanyák, üdülőtanyák, szociálisan problémás tanyák), lakóik pedig más-más társadalmi csoportok tagjai. A tanyák vidékenként is eltérnek egymástól, így fejlesztésük átgondolt és a helyi igényekhez alkalmazkodó beavatkozást igényel. A mai magyar tanya legfőbb vonzereje a természethez közeli és független életvitel lehetősége, ugyanakkor elriasztó hatású lehet az infrastruktúra és szolgáltatások hiánya.

Milyen értéket képvisel a tanya?


A tanya a Magyar Alföld egyedi és Európa más tájain szokatlan jelensége, míg a tanyasi életforma a nemzet kulturális örökségének szerves része. A tanya már puszta épületként is a nemzeti vagyon része, de ennél jóval értékesebb azon ”szolgáltatások” összessége, amelyet a tanya nyújt. Tanyáink egyszerre kínálnak természetközeli otthont, munkahelyet, kikapcsolódási lehetőséget. A tanyasi lakosság tartja fenn a jellegzetes alföldi kultúrtájat.

Miért cél a tanyák megóvása, fejlesztése?


Magyarország lakosságának 2%-a él tanyán, ami több, mint Pécs vagy Székesfehérvár lakossága. Ha csak az Alföldet tekintjük, akkor ez az arány jóval magasabb, 6-8% közötti. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás pozitív hatásait e néptömegre is mindenképpen ki kell terjeszteni. A tanyasi életminőség fejlesztésével jelentős pozitív hatások érhetőek el. Nyugat-Európában már zajlik a lakosság városoktól távoli vidékre történő kiáramlása, ennek elsődleges célpontjai a különleges és természethez közeli életmódot kínáló települések. Hazánkban e folyamatnak a kezdetén járunk és a tanyák hamarosan az őket fejlesztő közösségek értékeivé válhatnak.


Részlet a VKSZI Magyar Tanyákért Programiroda korábbi hírleveléből.